2040-re letérdelhet a nyugdíjrendszer finanszírozása, miután az erre fordítandó kiadások több száz milliárd forinttal nőhetnek. Miközben a szakma megoldást sürget, a kormány nyugdíjreformot vállalt az uniós forrásokért. A baj borítékolható, hiszen egyre kevesebb gyerek születik, a várható élettartam pedig nő. Körülbelül 200 ezerrel több nyugdíjasunk lesz 2037-től, miközben a járulékfizetői oldalon meg jelentős csökkenés várható” – fogalmazott az ATV Híradónak Farkas András nyugdíjszakértő. Aki különféle reform javaslatokat vetett fel.
Ilyen például a járulékplafon bevezetése, a nők kedvezményes nyugdíjfeltételeinek szigorítása, a 13. havi nyugdíj összegének korlátozása vagy egységesítése, vagy éppen az egyéni nyugdíjszámlák bevezetése. Ha semmi nem történik, annak leginkább az 1973 után születettek ihatják meg a levét. „Az eddigi 7-8-9% körül volt GDP-arányosan a nyugdíjkassza Magyarországon, ez föl fog menni 10-11-12%-ra a jövőben, és ezt az óriási, több száz milliárd forintos tételt minden évben pluszban elő kell majd állítani úgy, hogy erre a járulékbevételek nem lesznek elegendőek” – vélte Farkas András. A Nyugdíjas Parlament elnöke viszont úgy látja: a nyugdíjrendszer fenntartható. Karácsony Mihály szerint a csökkenő lakosságszámból nem következik a csökkenő elosztható javak nagysága, hiszen a GDP is nő.
Korábban a kormány már vállalta, hogy nyugdíjreformot hajt végre 2025 március végéig. Ez a feltétele, hogy lehívhassák az uniós források egy részét.
