November 13-án, pénteken megállapodott a csoportos létszámcsökkentésről a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. vezetése és az üzemi tanácsok képviselői. A társaság tájékoztatása szerint az intézkedés összesen 108 munkavállalót érint. Az előzetes írásbeli tájékoztatás november 16-án kezdődött meg, a munkaviszony megszüntetéséről szóló dokumentumokat pedig legkorábban a tájékoztatás közlésétől számított harminc nap elteltével adhatja át a munkáltató.
A cég közlése szerint a döntéseket objektív szempontok alapján hozták meg. Figyelembe vették, mely munkakörök szűnnek meg, melyekre lesz várhatóan szükség a jövőben, emellett mérlegelték az érintett dolgozók szakmai tapasztalatát, képzettségét és alkalmasságát is. A társaság azt állítja, hogy a leépítés nem befolyásolja a közmédia portfóliójának napi működését.
A Magyar Nemzet birtokába jutott egy hangfelvétel is, amelyen Bodacz Balázs a leépítésben érintett munkatársakat igyekezett megnyugtatni. A vezető saját, 2018-as Hír TV-s elbocsátását idézte fel, amikor elmondása szerint három kisgyermekkel, egy másfél szobás albérletben éltek. A laphoz eljutott belső levél szerint a vezetőség eredetileg 160 fős leépítéssel számolt, és az indoklásban olyan dolgozókat is említett, akiknek a tevékenysége szerintük propagandacélokat szolgált. Egy másik forrás arról beszélt, hogy a vezetőváltást követően korábban felvett műsorokat tartottak vissza, több közszereplő szereplését pedig megtiltották. Állítása szerint a munkatársakról személyes adatlapok is készülhettek.
Eredetileg 160 fős leépítéssel számoltak
A tárgyalások első fordulójában még 160 fős létszámcsökkentésről beszélt a vezérigazgató a Központi Üzemi Tanács belső levelében. A dokumentum szerint a vezetés a szervezeti átalakításból eredő párhuzamosságok megszüntetésével, a feleslegessé vált munkakörök felszámolásával, valamint azoknak a dolgozóknak az elbocsátásával indokolta a tervet, „akiknek a tevékenysége propagandacélokat szolgált”.
Ez utóbbi szempont különösen érdekes annak fényében, hogy a korábban képernyőn szereplő, híradós munkatársakat nem bocsátották el, hanem jellemzően a háttérterületeken foglalkoztatták tovább. A Magyar Nemzet értesülései szerint, a leépítés elsősorban a háttérmunkát végző dolgozókat érinti.
Egy másik forrás szerint a párhuzamosságokra való hivatkozás is vitatható. Emlékeztetett arra, hogy a vezetőváltásokat követően a Kossuth rádió stábját a korábban kihasznált létszám fölé bővítették. Szerinte ennek az lehetett a célja, hogy egy esetleges tömeges leépítés után az új munkatársakat át lehessen csoportosítani a megüresedő pozíciókba. A belső levél alapján a televíziós háttérterületeket is érinthette ez az átalakítás.
Bodacz Balázs már október 23-ra átalakította volna a hírszerkesztőséget
A Magyar Nemzet birtokába került hangfelvételen Bodacz Balázs a hétfői tájékoztatón arról beszélt, hogy személy szerint már október 23-án az új létszámmal szerette volna működtetni a hírszerkesztőséget. A döntés bejelentésére azonban jogi és adminisztratív okok miatt csak most kerülhetett sor. Állítása szerint a szerkesztőségnek már augusztus 20-a óta az új szervezeti struktúrában kellett volna működnie.
A közmédiát „alapvetően túlduzzasztott szervezetnek” nevezte, a hírszerkesztőséget érintő leépítést pedig azzal indokolta, hogy az M1 profilja radikálisan átalakult.
Bodacz felidézte, hogy egyes munkatársakat korábban csak heti egy-két, legfeljebb három napra osztottak be, és ezeken a napokon is kevés feladat jutott nekik. Hozzátette, hogy bizonyos funkciók megszűnnek, a hírszolgáltatás és a hírháttérműsorok jövőbeli struktúrájának kialakítása pedig már a következő vezetés feladata lesz.
A leépítésben érintett dolgozóknak saját korábbi munkahelyvesztését is felidézte. Bodacz 2018-ban került ki a Hír TV-től, akkor három kisgyermeket neveltek a feleségével, és egy másfél szobás albérletben éltek. Azt mondta, pontosan tudja, milyen nehéz helyzetbe kerülhet egy család, amikor elveszíti a megélhetését biztosító állást.
„Nem azért mondom, hogy engem bárki sajnáljon. Azt akarom mondani, hogy nyomorultul nehéz és túl lehet rajta lenni. De nyilván megvan az a pszichológusi segítség, ami (…) nektek is már rendelkezésre áll, és más formában tud majd nektek támpontokat adni.”
Az egyes munkavállalók elbocsátásáról szóló döntéseket ugyanakkor a csoportos leépítésre hivatkozva nem kívánta külön megindokolni.
Bodacz Balázst 2026 júliusának elején nevezték ki a megújuló közmédia televíziós területének egyik vezetőjévé. Korábban az ATV műsorvezetője volt, emellett a Magyar Nemzetnél és a Hír TV-nél is dolgozott. Kinevezésével nagyjából egy időben testvére, Bodacz Péter is új pozícióba került: a Magyar Hang újságírója Hegedűs Zsolt megbízásából az Egészségügyi Minisztérium sajtófőnöke lett.
Belső listázásról és letiltott műsorokról is beszámoltak
A közmédia átalakítására rálátó egyik forrás szerint a vezetőváltást követően szerkesztőségi utasítások határozták meg, hogy kik szerepelhetnek az egyes műsorokban. Állítása szerint több ismert közszereplő is tiltólistára került.
„Le van tiltva Kovács Ákos, le van tiltva Nagy Feró és le van tiltva Böjte Csaba” – fogalmazott.
A forrás szerint nemcsak az érintettek új szereplését akadályozták meg, hanem a róluk korábban készült anyagokat sem lehetett ismételten adásba szerkeszteni, sőt a nevüket sem említhették a műsorokban.
A vezetőváltás után más, korábban felvett produkciók sugárzását is leállították. Ezek közé tartozott az Ez itt a kérdés című műsor is. A korábbi adások vendégei közül szintén többen tiltólistára kerültek, köztük Máthé Áron történész.
A forrás arról is beszámolt, hogy a munkatársakat átvilágíthatták, és személyes adatlapokat készíthettek róluk. Állítása szerint az ellenőrzés akár a dolgozók családi hátterére is kiterjedhetett. Úgy értesült, hogy az alkalmazottak megítélésénél az is szerepet játszhatott, mennyire tudtak alkalmazkodni az új vezetés elvárásaihoz.
A határon túli beszállítók szerződéseit is átalakították
A laphoz eljutott belső tájékoztató szerint a közmédia november 1-jétől összesen 24 határon túli beszállítói szerződést mondott fel. A szerkesztőségek november elejétől már nem rendelhetnek anyagokat ezektől a partnerektől, egy beszállítóval azonban november végéig még együtt dolgozhatnak. Egy további szerződés december 1-jétől új partnerrel kötött megállapodásra cserélődik.
A korábbi, nagyobb keretszerződések helyét havi keretösszeghez kötött vagy anyagonkénti elszámolás veszi át. Több partner esetében megszűnik a havi fix díjazás is. A nagyobb közvetítések és produkciók költségeiről ezentúl egyedileg állapodnak meg, az eltérő díjszabással dolgozó beszállítókra pedig egységes tarifát alkalmaznak.
A jövő évi állami támogatás is csökkenhet
A mostani leépítés a közmédia nyáron megkezdett átalakításának újabb állomása. Július 7-én leállították az M1 folyamatos hírcsatorna-funkcióját, a 2027-es költségvetési törvényjavaslat pedig több mint 61 milliárd forinttal csökkentené a közmédia állami támogatását. Bodacz Balázs hangfelvételén az M1 profilváltását is a létszámcsökkentés indokai között említette.
Ötvenmillió forintos segélyalapot hoztak létre
A hangfelvételen a HR munkatársa arról tájékoztatta az alkalmazottakat, hogy a következő harminc napban közös megegyezéssel is megszüntethetik a munkaviszonyukat. Azt is bejelentette, hogy ötvenmillió forintos segélyalapot hoztak létre, amelyből a feltételektől függően fejenként legfeljebb másfél millió forint támogatást kaphatnak az érintettek. A részletes feltételekről későbbre ígértek tájékoztatást.
A HR munkatársa a hétfői tájékoztató végén arra kérte a dolgozókat, hogy még aznap vigyék haza személyes tárgyaikat, mivel másnaptól már nem használhatják a belépőkártyájukat. A továbbiakban telefonon tartják majd velük a kapcsolatot.



