Szerdától alkalmazni kell az Európai Unió új csomagolási rendeletét (PPWR), amely jelentős változásokat hoz a kereskedelemben, a vendéglátásban és a szállodaiparban. Az új szabályozás célja a csomagolási hulladék csökkentése, valamint az egészségre és a környezetre káros anyagok visszaszorítása.
Az egyik legfontosabb újdonság, hogy az élelmiszerekkel érintkező csomagolásokban korlátozzák a PFAS-vegyületek, az úgynevezett „örök vegyi anyagok” használatát. Ezek olyan anyagok, amelyek rendkívül lassan bomlanak le, ezért hosszú távon felhalmozódhatnak a környezetben és az emberi szervezetben is.
A szabályozás elsősorban a zsírálló vagy nedvességálló papír- és kartoncsomagolásokat érinti, például a gyorséttermi dobozokat, pizzásdobozokat, popcornzacskókat vagy egyes italospoharakat. A korábban forgalomba hozott készletek még értékesíthetők, így a vásárlók nem egyik napról a másikra érzékelik majd a változásokat – írja az Index.
A rendelet nemcsak a gyártókat érinti. Előállítónak minősülhet az a vállalkozás is, amely saját márkás termékeket gyártat vagy forgalmaz, így webshopok, kistermelők és kereskedelmi láncok is új kötelezettségekkel szembesülhetnek.
A következő években további jelentős változások várhatók. 2027-től korlátozhatják az egyes műanyag zsugorfóliákat, valamint a kisebb kiszerelésű zöldségek és gyümölcsök egyszer használatos műanyag csomagolásait. A vendéglátóhelyeken visszaszorulhatnak az egyszer használatos poharak, tányérok és szószos tasakok, helyüket újratölthető adagolók és többször használható megoldások vehetik át.
A szállodákban szintén változás jön: a kis kiszerelésű samponok, tusfürdők és egyenként csomagolt szappanok fokozatosan eltűnhetnek, helyüket nagyobb, utántölthető adagolók válthatják fel.
A rendelet a visszaváltási rendszereket is érinti. Az EU célja, hogy 2029-re az egyszer használatos műanyag és fém italcsomagolások legalább 90 százalékát külön gyűjtsék vissza. Magyarország ebben kedvező helyzetből indul, hiszen már működik országos palackvisszaváltási rendszer.
A szakértők szerint a fogyasztók hosszabb távon kevesebb felesleges csomagolással, több újrahasználható megoldással és egyszerűbb, környezetbarátabb vásárlási lehetőségekkel találkozhatnak majd. Ugyanakkor egyes termékeknél a csomagolások átalakítása többletköltséget jelenthet a vállalkozásoknak, ami később az árakban is megjelenhet.
