Az európai hadviselés új, sötét korszakba léphetett. Miközben a drónok már régóta a harctér mindennapjainak részét képezik, egy ukrajnai támadás azt mutatja, milyen veszélyeket rejthet, ha egy algoritmus választja ki a célpontot.
A délkelet-ukrajnai Zaporizzsja egyik benzinkútjánál egy nyári napon orosz drón csapódott be. A támadásban három civil, egy fiatal nő és két férfi vesztette életét.
A New York Times későbbi vizsgálata szerint a roncsok között egy kereskedelmi forgalomban kapható miniszámítógépet találtak, amelyet képfelismerő algoritmusokkal láttak el.
A drónon nem találtak emberi távirányításhoz szükséges antennát. A szerkezet önállóan választotta ki célpontját, egy benzinkútnál található propángáztartályt. A drón kissé elvétette a célt, és végül egy épület falánál robbant fel.
A lap szerint ez lehet az első dokumentált eset, amikor egy teljesen autonóm, mesterséges intelligenciával támogatott támadás civilek halálát okozta.
„A gép nem ismeri a kegyelmet”
A hadviselés ilyen irányú fejlődése nem érte váratlanul a katonai szakértőket. Markus Reisner ezredes a közelmúltban, a „DroneVation 2026” konferencián elemezte a dróntechnológia gyors fejlődését.
Szerinte különösen aggasztó, hogy a fegyverrendszerekből egyre inkább eltűnik az emberi döntés.
Egy emberi kezelő bizonyos helyzetekben még habozhat, vagy mérlegelheti, hogy mi történik a célpont környezetében. Egy algoritmus azonban nem rendelkezik ilyen emberi szempontokkal.
„Felmerül bennem a kérdés, hogy a gép valaha képes lesz-e kegyelmet adni nekünk. Szerintem nem” – fogalmazott Reisner.
A nemzetközi humanitárius jog egyértelmű szabályokat állít fel a civilek védelmére és a katonai támadások arányosságára. Egy mesterséges intelligenciával működő rendszer azonban nem jogszabályokat értelmez. Képek alapján mintázatokat keres, majd a betanított adatok alapján hoz döntést.
Ukrajna óriási fegyverkísérleti tereppé vált
Az ukrajnai háború közben a modern fegyvertechnológiák egyik legnagyobb tesztterületévé vált. Mindkét oldal intenzíven kísérletezik drónokkal és más új technológiákkal – írja a krone.at.
Ennek árát azonban nemcsak a katonák fizetik meg. A civil lakosság számára egyre több hétköznapi hely válhat veszélyessé: benzinkutak, üzletek, energetikai létesítmények vagy más infrastruktúrák is célponttá válhatnak.
Zaporizzsjában egyes lakosok már arra is próbálnak megoldást találni, hogyan zavarhatnák meg a drónok kamerás célfelismerő rendszereit. Egyes gáztartályokat ferdén kifeszített műanyag fóliákkal próbálnak eltakarni, hogy megtévesszék a kamerákat.
A veszély Európát is elérheti
A fenyegetés nem feltétlenül marad az ukrán front közelében. A hibrid hadviselés részeként Európában is egyre nagyobb szerepet kaphatnak a drónok.
Ezekkel felderíthetik a polgári infrastruktúrát és repülőtereket, illetve megzavarhatják a légi közlekedést. Egyes műveletek célja nem feltétlenül közvetlen támadás, hanem bizonytalanság keltése és a védelmi rendszerek lekötése lehet.
A mesterséges intelligenciával működő fegyverek terjedése így komoly erkölcsi és jogi kérdéseket vet fel. Ha néhány olcsón beszerezhető elektronikai alkatrészből és egy képfelismerő rendszerből olyan drón készíthető, amely képes önállóan célpontot keresni, a technológia ellenőrzése és szabályozása rendkívül nehézzé válhat.
