Áder János köztársasági elnök megnyitotta az Országgyűlés alakuló ülését hétfőn.
Áder: minden képviselő benyújtotta a megbízólevelét
Miután a jelenlevők elénekelték a Himnuszt, Áder János köszöntőjében kiemelte: az Országgyűlésről szóló törvény alapján a megválasztott képviselők, valamint a nemzetiségi szószólók a megbízólevelüket az Országgyűlés alakuló ülését megelőzően a köztársasági elnöknek nyújtják be. A megbízóleveleket az elmúlt napokban munkatársai átvették, a törvénynek megfelelően az alakuló ülésig mind a 199 képviselő és mind a 11 nemzetiségi szószóló benyújtotta azt – közölte.
Az államfő felkérte Turi-Kovács Béla (Fidesz) képviselőt a korelnöki tisztség ellátására, az alakuló ülés vezetésére.
Azt is mondta, hogy a részére benyújtott képviselői és szószólói megbízóleveleket mandátumvizsgálat céljából a korelnök és a korjegyzők rendelkezésére bocsátotta.
Korelnök: Magyarország a háborút elutasítja és a béke pártján áll
Turi-Kovács Béla korelnök köszöntő beszédében bejelentette: a jegyzői feladatokat a tisztségviselők megválasztásáig a nyolc legfiatalabb képviselő korjegyzőként látja el.
Hangsúlyozta: az országgyűlési választáson a polgárok egyértelműen arra szavaztak, hogy a tizenkét éve elkezdett és „az ellenzék által annyit gúnyolt” nemzeti együttműködés rendszerét (NER) folytatni kell. Világosan állást foglaltak arról is, hogy Magyarország a háborút elutasítja és a béke pártján áll – mondta.
Úgy vélte, e két gondolat a legfontosabb, mert a NER tovább építése megadja a lehetőséget a családok védelmére és biztosítja, hogy azt „a nemzetmentő programot” folytathassák, amely nélkül Magyarország fogyatkozása nem lenne megállítható. Megvan a szándék és akarat, hogy „megfordítsuk ezeket a rossz trendeket, és Magyarország ismét növekedő, továbbra is erősödő ország legyen” – jelentette ki.
A korelnök azt mondta: remélhetőleg az elkövetkezendő időszakban is maradunk a béke oldalán. Európában ma két békepárti vezető van, „az egyik Ferenc pápa, a másik itt ül közöttünk, a miniszterelnökünk” – vélekedett.
NVB: az országgyűlési választás a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően zajlott
Téglási András, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke közölte: a 2022-es országgyűlési választás eredményesen, a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően zajlott, a közzétett végleges és hiteles végeredmény, a választási bizottságok tagjai által aláírt választási jegyzőkönyvek és az átadott képviselői megbízólevelek alapján a mandátumigazolás házszabályszerűen elvégezhető.
Az NVB elnöke megköszönte a választási szervek magas színvonalú, lelkiismeretes, hozzáértő munkáját.
Kiemelte: a megelőző két országgyűlési választástól eltérően a mostani választás alkalmával egyetlen egy esetben sem vitatták az egyéni választókerületi választás eredményét.
Beszámolt arról: a választás kitűzésétől az országos listás eredmény jogerőre emelkedéséig tartó időszakban a bizottság által meghozott 340 határozat mindössze 19 százalékával szemben nyújtottak be jogorvoslati kérelmet, vagyis a döntések 81 százalékával szemben nem éltek jogorvoslattal, a benyújtott bírósági jogorvoslati eljárások eredményeként pedig a határozatok 3 százalékát változtatták meg.
Elmondta: a választás mind a választópolgárok, mind a választási szervek, valamint a jelölő szervezetek és jelöltek számára is már ismert és kiszámítható jogszabályi környezetben zajlott.
„A Tisztelt Ház a nemzet tükörképe” – mondta az NVB elnöke idézve egy a kiegyezés korában honos mondást, amelyet Kukorelli Istvántól, az Országos Választási Bizottság egykori elnökétől olvasott. Ennek szellemében kívánt a megválasztott országgyűlési képviselőknek, valamint nemzetiségi szószólóknak sok sikert a nemzet és az adott nemzetiség érdekében végzett munkájukhoz.
NVI: zökkenőmentes volt a választás lebonyolítása
Nagy Attila Mihály, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke a beszámolójában elmondta: Magyarország történetében első alkalommal tartottak április 3-án egyszerre általános országgyűlési választást és országos népszavazást. Ez komoly többletfeladatot jelentett, de a lebonyolítás zökkenőmentes volt – értékelt.
Szólt arról is, hogy a választások hivatalos honlapja az elmúlt másfél évben teljesen megújult, az internetes tájékoztatás pedig fennakadás nélkül működött.
Két újításról számolt be: az NVI tavaly decembertől hetente frissítette honlapján a választópolgári létszámokat települési bontásban, így látható volt, hogy nem volt kiugró változás azokban.
Ismertette azt is, hogy a választók már elektronikusan lekérdezhették, nevükben adtak-e le a nevükben ajánlást bárhol az országban. Több mint 130 ezren vették igénybe ezt a lehetőséget – mondta.
Az NVI elnöke azt is jelezte, hogy a választópolgárok száma hét egyéni választókerületben haladja meg több mint 20 százalékkal az országos átlagot, ezért a választókerületi beosztás módosítására van szükség.
Turi-Kovács Béla korelnök a beszámolót követően húsz perces szünetet rendelt el a képviselői mandátumvizsgálat céljából.
Letették esküjüket az áprilisi parlamenti választáson mandátumot szerzett képviselők hétfőn, ezzel megalakult az új parlament és a 2018-ban alakult kormány megbízatása megszűnt, ügyvezetőként folytatja munkáját.
A képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt.
Az ezt megelőző mandátumvizsgálat során a megbízóleveleket szabályszerűnek találták, így a parlament igazolta a képviselők és a nemzetiségi szószólók mandátumát. A korjegyzők felolvasták az igazolt képviselők és a nemzetiségi szószólók nevét.
Turi-Kovács Béla korelnök bejelentette a kormány megbízatásának megszűnését. Innentől – az alaptörvény értelmében – a 2018-ban megalakult kabinet ügyvezető kormányként gyakorolja hatáskörét, nemzetközi szerződés kötelező hatályát nem ismerheti el, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.
Áder: mondjanak igent a nemzeti érdekek képviseletére!
Áder János köztársasági elnök arra biztatta az Országgyűlés alakuló ülésén a képviselőket, hogy a következő években mondjanak igent a nemzeti érdekek képviseletére, az ország gyarapodására, a magyarok biztonságára, a tényekre építő vitákra és a közös sikerekre, de mondjanak nemet az öncélú, rövidlátó politikára, az idegen érdekek kiszolgálására, a békétlenségre és a hazugságra.
Az államfő beszédében leszögezte: a magyar választók április 3-án döntöttek arról, hogy mely pártokat, pártszövetségeket juttatnak parlamenti mandátumhoz, és arról is, hogy kire hárul a kormányzás felelőssége, illetve ki kap ellenzéki szerepet. Hozzátette: a választók döntése politikailag és jogilag megkérdőjelezhetetlen, azt mindenkinek tiszteletben kell tartania, az új Országgyűlés és a leendő kormány legitimációja minden vitán felül áll.
Áder János bejelentette: azt javasolja, hogy az Országgyűlés Orbán Viktort válassza meg Magyarország miniszterelnökének.
Esküokmányok ellenőrzése
Turi-Kovács Béla (Fidesz) korelnök jelezte, hogy az e célra felállt testület valamennyi képviselő esküokmányát ellenőrizte, azok mindegyikét szabályszerűnek találta, ám mivel Hadházy Ákos nem tett esküt, nem gyakorolhatja képviselői jogait.
Ungár Péter (LMP) korjegyző azt közölte, Bedő Dávid (Momentum), Gelencsér Ferenc (Momentum), Hegedűs Andrea (DK), Kanász-Nagy Máté (LMP), Orosz Anna (Momentum), Sebők Éva (Momentum), Szabó Rebeka (Párbeszéd), Tompos Márton Kristóf és Tóth Endre (mindketten Momentum) összeférhetetlenségi okról számolt be, amelynek fennállta idején képviselő jogaikat nem gyakorolhatják.
Elfogadták a Nemzeti Választási Bizottság elnökének beszámolóját
A Ház 145 igen szavazattal, 38 nem szavazat mellett elfogadta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnökének beszámolóját az április 3-ai országgyűlési választásról.
Téglási András, az NVB elnöke a beszámolóban közölte, a választás kitűzésétől az országos listás eredmény jogerőre emelkedéséig a bizottság összesen 340 határozatot hozott, ezekkel szemben 65 esetben érkezett bírósági jogorvoslati kérelem, de végül csak tíz ügyben változtatták meg az NVB határozatát, 330 változtatás nélkül emelkedett jogerőre.
Arról is beszámolt, hogy a megelőző két országgyűlési választástól eltérően, most egy esetben sem fellebbeztek sem egyéni választókerületi választási eredmény, sem országos listás választás területi részeredményeivel szemben, így az NVB jóval a jogszabályban előírt határidő előtt meg tudta állapítani a választás országos listás eredményét.
A képviselők elfogadták a Nemzeti Választási Iroda vezetőjének beszámolóját
A Ház 145 igen szavazattal, 39 ellenvoks mellett elfogadta a Nemzeti Választási Iroda vezetőjének beszámolóját is az április 3-ai választásról és népszavazásról.
Nagy Attila arról számolt be, hogy a választáson és az azzal egyszerre tartott népszavazáson több mint 5,4 millióan járultak az urnákhoz.
A választáson összesen 671 egyéni választókerületi jelöltet vettek nyilvántartásba, valamint 43 pártot és 12 nemzetiségi önkormányzatot.
157 ezer választó élt az átjelentkezés lehetőségével, külképviseleten 57 ezren szavaztak, 318 ezren pedig levélszavazatukat juttatták el a Nemzeti Választási Irodához.
A beszámoló szerint az eseményt az iroda szűk 21 milliárd forintból bonyolította le. A választás fennakadások vagy hosszú sorban állás nélkül zajlott, folyamatos internetes tájékoztatás mellett, a jogszabályoknak megfelelően.
Turi-Kovács Béla korelnök köszönetet mondott mindazoknak, akik segítséget nyújtottak a választás lebonyolításához.
Bejelentette, hogy a pártok megalapították képviselőcsoportjaikat, tisztségviselőik nevét pedig bejelentették.
Koncz Zsófia (Fidesz) korjegyző ismertette: a Fidesz 117 fős képviselőcsoportját Kocsis Máté, a 18 fős KDNP-frakciót Simicskó István, a DK 15 fős képviselőcsoportját Gyurcsány Ferenc, a 10 fős Jobbik-frakciót Jakab Péter, a Momentum Mozgalomét (szintén 10 fő) Fekete-Győr András, a 10 fős MSZP-frakciót Tóth Bertalan, a Párbeszéd frakcióját (6 fő) Tordai Bence, a Mi Hazánkét (6 fő) Toroczkai László, az LMP 5 tagú képviselőcsoportját pedig Ungár Péter vezeti.
Turi-Kovács Béla negyvenperces szünetet rendelt el az Országgyűlés elnöke titkos szavazással történő megválasztására. Közölte: a legnagyobb frakció javaslatára Kövér László újbóli házelnökké választását kezdeményezte korelnökként.
Kövér Lászlót választották az Országgyűlés elnökévé
Kövér Lászlót választották az Országgyűlés elnökévé. Az egyedüli jelöltre érvényes szavazatot 183 képviselő adott le, közülük 170-en igennel, 13-an nemmel szavaztak – ismertette Turi-Kovács Béla korelnök. Kövér László megválasztását követően esküt tett a plénum előtt.
Turi-Kovács Béla bejelentette: a képviselőcsoportok közös indítványa hiányában a házelnök javaslatban kezdeményezte, hogy az Országgyűlés hat alelnököt és tizenkét jegyzőt válasszon. A javaslatot Bakos Bernadett (LMP) korjegyző ismertette, majd a jelöltekről egyenként szavazott az Országgyűlés.
Alelnöknek megválasztották Jakab Istvánt (Fidesz), Lezsák Sándort (Fidesz), Latorcai János (KDNP), Oláh Lajost (DK), Dúró Dórát (Mi Hazánk), törvényalkotásért felelős alelnöknek pedig Hende Csabát (Fidesz).
Az Országgyűlés jegyzőinek Gelencsér Attilát (Fidesz), Szűcs Lajost (Fidesz), Tiba Istvánt (Fidesz), Vinnai Győzőt (Fidesz), Aradszki Andrást (Fidesz), Földi Lászlót (KDNP), Móring József Attilát (KDNP), Z. Kárpát Dánielt (Jobbik), Hiszékeny Dezsőt (MSZP), Szabó Sándort (MSZP), Dócs Dávidot (Mi Hazánk) és Bakos Bernadettet (LMP) választotta a Ház.
Turi-Kovács Béla az ülésen ismertette a képviselőcsoportok vezetőit – Kocsis Máté (Fidesz), Simicskó István (KDNP), Gyurcsány Ferenc (DK), Jakab Péter (Jobbik), Fekete-Győr András (Momentum), Tóth Bertalan (MSZP), Tordai Bence (Párbeszéd), Toroczkai László (Mi Hazánk) és Ungár Péter (LMP) -, majd átadta az ülés vezetését Kövér László házelnöknek.
Kövér László (Fidesz) köszöntőjében arról beszélt: tagadhatatlan, mert a tények igazolják, hogy nemzetünk, társadalmunk, családjaink állapota, helyzete, boldogulási esélyei ma jobbak, mint a rendszerváltozás kezdete óta bármikor.
A házelnök köszöntőjében kiemelte: a választás eredményének alakulását legerőteljesebben éppen ez határozta meg.
Hangsúlyozta: Magyarország ma egy erős, emelkedő pályán mozgó, tekintéllyel bíró ország, amely minden polgárának élhető otthont biztosít és amelyet az európai politikában senki nem hagyhat számításon kívül.
Ugyanakkor a veszélyek korát éljük, és mindazt, amit az elmúlt 32 év munkájával elértünk, ma újra veszély fenyegeti: pénzügyi-gazdasági válság, illegális migráció, világjárvány és a szomszédban dúló háború – magyarázta Kövér László.
Úgy fogalmazott: „erőnk és képességeink minden eddigieknél nagyobb mértékű latba vetése, minden eddiginél nagyobb fegyelem mellett” állhatunk csak helyt a „készülő viharban”. Ebben a kormánypárti képviselők felelőssége nagyobb, de a felelősségben az ellenzék is osztozik – jelentette ki.
Kövér László Mátrai Márta fideszes képviselőt javasolta háznagynak.
Mátrai Mártát választották háznaggyá
A parlament plénuma ezt követően 145 igen vokssal, egyhangú szavazással háznaggyá választotta Mátrai Mártát.
Elfogadták a bizottsági struktúrát, megválasztották a testületek vezetőit
Hétfő délután a parlament elfogadta az Országgyűlés bizottságainak létrehozásáról, tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásáról szóló határozati javaslatot; a Kövér László házelnök által jegyzett előterjesztés szervezeti felépítést érintő pontjaira 161-en mondtak igent, ellenszavazat és tartózkodás nélkül. Azonos vagy hasonló arányban választották meg a bizottsági elnököket, alelnököket is.
A döntés alapján a magyarországi nemzetiségek delegáltjait tömörítő testület mellett 15 bizottság működik a ciklus során a palamentben, közülük tízet kormánypárti, ötöt ellenzéki elnök vezethet.
A Fidesz nyolc, a KDNP két, a Jobbik, az LMP, a Mi Hazánk és az MSZP egy-egy elnöki helyet kapott, míg a népjóléti bizottság vezetésére nem szerepelt javaslat az előterjesztésben. A Fidesz 36, a DK hat, az MSZP öt, a Jobbik és a Mi Hazánk négy-négy, a Párbeszéd két, a Mi Hazánk pedig egy alelnöki posztot tölthetett be.
Ülés bezárása
Az elnöklő Kövér László ezt követően bezárta a tanácskozást és jelezte: a törvényhozás következő ülésére a házbizottság ajánlása szerint kerül majd sor.
A parlament ülésének végén a képviselők elénekelték a Szózatot.
