A Pentagon legalább négy különböző lehetőséget dolgoz ki az Európában állomásozó amerikai erők jövőjéről Pete Hegseth védelmi miniszter számára. A Reuters által megismert dokumentum szerint a terveket már november elejére az asztalára teszik.
A júniusban elindított felülvizsgálat eredetileg decemberre készülne el, a Pentagon azonban már november 6-ig legalább négy forgatókönyvet akar kidolgozni. Ezekben szerepel majd az amerikai katonák tervezett létszáma, elhelyezkedése, az esetleges változtatások sebessége és azok költsége is.
Jelenleg körülbelül 80 ezer amerikai katona állomásozik Európában, ezért a folyamatot komoly aggodalommal figyelik a NATO európai tagjai. Attól tartanak, hogy Washington jelentősen csökkentheti az amerikai katonai jelenlétet a kontinensen. Döntés azonban egyelőre nincs.
A Pentagon egyik névtelenséget kérő magas rangú tisztviselője szerint azért készül több változat, hogy mérlegelni tudják „a különböző erőszintek és elhelyezések előnyeit és hátrányait”.
A felülvizsgálat nem csak a katonák számáról szól. Washington azt is vizsgálja, hogy az egyes NATO-tagok mennyire teljesítik védelmi vállalásaikat, milyen katonai hozzáférést biztosítanak az Egyesült Államoknak, és mennyire képesek betölteni az amerikai csökkentések után keletkező hiányokat.
A dokumentumban külön szerepelnek az amerikai bázishasználati és átrepülési jogok, de az űr-, kibervédelmi és hírszerzési infrastruktúra is. Az Egyesült Államok korábban kérdőívet is küldött szövetségeseinek, amelyben többek között a védelmi kiadásokról és az amerikai külpolitikai célok támogatásáról érdeklődött.
A NATO már korábban jelezte, hogy az Egyesült Államok módosította a NATO Force Modelhez vállalt hozzájárulását, és az európai országoknak, valamint Kanadának nagyobb szerepet kell vállalniuk a kontinens hagyományos katonai védelmében.
A szövetségesek 2025-ben vállalták, hogy 2035-ig GDP-jük 5 százalékát fordítják védelmi és biztonsági célokra: ebből legalább 3,5 százalék jutna közvetlen védelmi kiadásokra. A NATO szerint az európai szövetségesek és Kanada már 2025-ben közel 20 százalékkal növelték reálértéken védelmi kiadásaikat.
