Évente több ezer ember hal meg Európában az antibiotikum-rezisztens baktériumok által okozott fertőzés következtében. A Robert Koch Intézet (RKI) becslése szerint 2019-ben évente körülbelül 91 000 haláleset. Ez többek között az antibiotikumok fokozott orvosi és mezőgazdasági használatának köszönhető. Az antibiotikum-rezisztens baktériumok (ABR) fő forrása a Duna, ezt már két tudományos vizsgálat is igazolta, a folyóban lévő biofilmeket elemezve – írta meg a Heute.
A szennyvízből a folyóba
Az úgynevezett biofilm, vagy biohártya olyan mikroorganizmusok összessége, amelyek szilárd vízfelületekhez, például kövekhez, növényekhez vagy üledékekhez tapadnak. Ezek a mikroorganizmusok egy közös nyálkahártya réteget (extracelluláris mátrixot) alkotnak.
Világszerte a kórházakat tekintik a rezisztens baktériumok megjelenése fő gócpontjának. Ennek oka, hogy itt az antibiotikum-rezisztens baktériumok közvetlenül tudják megfertőzni a betegeket. Majd végül a kórházak szennyvízén keresztül bejutnak az ökoszisztémába, mint a folyók és a tavak. Ezért is mutathatóak ki a Dunában is.
Több egyetem közösen végzett kutatásokat
Osztrák klinikák és kutatóegyetemek kooperatív tanulmányban vizsgálták az Escherichia coli (E. coli) baktérium rezisztencia mintázatait emberi izolátumokban és Dunából származó környezeti mintákban. „Az E. coli kifejezetten alkalmas erre a vizsgálatra. Széles körben elterjedt a húgyúti fertőzések fő kórokozójaként, és gyakran szaporodik el a kórházi betegek katéterein.” – magyarázza Andreas Farnleitner vízügyi és egészségügyi részlegének vezető.
Világszerte a folyókon keresztül terjed
A nagy folyók különösen kritikus ökoszisztémák az ABR globális elterjedése szempontjából a környezetben, mivel erősen érintheti őket a szennyvízszennyezés. A Dunában található biofilmekben olyan ellenálló baktériumokat mutattak ki, amelyek még ESBL géneket is hordoztak. Ez azt jelenti, hogy ezek a baktériumok olyan enzimeket termelhetnek, amelyek rezisztenssé teszik őket a béta-laktám antibiotikumokkal szemben. Ez megnehezíti az ezekkel a baktériumokkal okozott fertőzések kezelését.
Az ABR-baktériumok előfordulásának, eloszlásának és fő mozgatórugóinak megértése azonban a folyó teljes folyása mentén eddig nagyrészt hiányzott. A mintákat és gócpontokat 2311 kilométeren keresztül vizsgálták a hajózható Duna mentén. „Ennek és egy célzott kezelés segítségével csökkenthető az ABR terjedése a folyókban.” – mondja Alexander Kirschner, a Karl Landsteiner Egyetem kutatója, a MedUni Vienna és az ICC helyettes vezetője.
