A háború kezdete óta 3400 új biztonsági foglyot, főként a Hamász elfogott fegyvereseit, valamint a ciszjordániai razziákon terrortevékenység miatt letartóztatott palesztinokat zártak börtönbe.
A rabok nagy száma miatt a börtönhatóság „büntetés-végrehajtási vészhelyzetet” hirdetett, amely a bűnügyi – köztörvényes, és nem biztonsági vétség miatt fogva tartott – foglyok mintegy ötödének az elzárási körülményeit is rontja, és emiatt sérülhetnek a bebörtönzöttek alapjogai.
Az államilag kirendelt ügyvédek szervezetének kedden közölt jelentése szerint képviselőik börtönökben tett látogatásain sok esetben alkalmatlan higiéniai körülményeket láttak, nem megfelelő szellőztetést tapasztaltak, a foglyok legfontosabb felszerelései is hiányoztak.
A zsúfoltság miatt növekedett a bebörtönzötteket fenyegető stressz és szorongás, amely súrlódásokhoz vezethet a foglyok között valamint a börtönszemélyzettel, és veszélybe sodorhatja a terápiás és rehabilitációs eredményeket.
A nemzetközi jog szerint kegyetlen, embertelen és megalázó büntetésnek minősül egy rab három négyzetméteres, vagy annál kisebb területen tartása, de az izraeli foglyok közel felének sem jut ekkora tér.
A háború előtt 16 353 embert tartottak fogva Izraelben, ahol jelenleg 20 113 bűnügyi és biztonsági foglyot őriznek. Izraelben a börtönökben fogva tartottak negyven százalékának bűnösségét még nem mondta ki bíróság.
