Már egy évtizede nem fedezik a járulékbevételek a nyugdíjasok juttatásait, a különbözetet más állami forrásokból kell előteremteni. 2027-ben ez az összeg jelentősen megugrik, főként a 14. havi nyugdíj és a jövőre induló nyugdíjas SZÉP-kártya miatt – írta a Pénzcentrum.
991 milliárd jön a költségvetésből, a 13. havi nyugdíj viszi a legtöbbet
A kormány nullszaldósan, 7698,7 milliárd forintos bevételi és kiadási főösszeggel tervezi a 2027-es nyugdíjkasszát, ez 6,8 százalékkal, 490 milliárd forinttal több, mint a 2026-os pótköltségvetésben. A bevételek zöme szochóból (3198 milliárd) és tb-járulékból (3407,6 milliárd) érkezik.
A büdzsé más forrásaiból jövőre 991 milliárd forint megy a Nyugdíjbiztosítási Alapba, 2025-ben még 564,5, idén 626 milliárd volt erre elkülönítve. Az idei keretben a 14. havi juttatás nem szerepelt, az 133,3 milliárd forinttal külön terhelte a költségvetést.
A jövő évi összegből 571,8 milliárd jut a 13. havi nyugdíjra, 143 milliárd a 14. havi nyugdíj negyedére, 76 milliárd a nyugdíjas SZÉP-kártyára, 200,2 milliárd pedig a „kiadások támogatására”.
A kiadások 13,1 százaléka fedezetlen, de 2023-ban még a negyede volt az
Mindez azt jelenti, hogy 2027-ben az öregségi, a Nők 40, az árva- és az özvegyi ellátások együttes összegének 13,1 százalékát nem fedezik a szocho- és tb-járulék-bevételek. Ez még mindig jóval kedvezőbb a korábbinál: 2023-ban ezeknek a kiadásoknak a negyedére nem volt fedezet, a javulás 2024-ben indult meg.
2023-ban a szocho-bevételek 71,63 százaléka illette a nyugdíjkasszát, 2024-ben már 89,14, 2025-ben 89,96, 2026-ban és 2027-ben pedig 82,81 százaléka.
A kabinet 3 százalékos inflációval számol jövőre, így a nyugdíjak – a 13. havi juttatással és a 14. havi negyedével együtt – ennyivel emelkednek. Január 1-jén hatályba lép a 120 ezer forintos minimálnyugdíj, és elindul az alacsony nyugdíjak felzárkóztatása is.
