Egyáltalán vannak-e még ténylegesen jó iskolák, amiket az is el tud érni, aki a nem a felső tízezerbe született. A kutatók a 2018/2019-es tanév adataiból, illetve az ekkori PISA-felmérés szövegértési eredményeiből is dolgoztak. Ez alapján pedig elég pocsékul állnak a 15 évesek, akiknek egyre nagyobb része gyakorlatilag funkcionális analfabéta. De a 2022-es eredmények se jobbak. Ekkor az derült ki, hogy a résztvevők 26 százaléka nem képes az értő olvasásra.
Ez pedig csak a jéghegy csúcsa. A magyar 15 és 65 év közöttiek csupán 6,6 százaléka éri el szövegértésből a legmagasabb szintet. A munkavállaláshoz és a továbbtanuláshoz szükséges minimumot pedig a felnőttek ötöde sem. A kutatásból az is kiderült, hogy a korábbi évekhez képest a legjobb családi hátterű diákok sem tanulhatnak tovább jó iskolákban. Az Eduline összefoglalója szerint a probléma gyökere az, hogy hiába hangsúlyozzuk a tehetséggondozás fontosságát a valóság ettől nagyon távol áll. Igazából az alulteljesítők száma stabilizálódott, a jobb iskolák, osztályok helyzete pedig folyamatosan romlik.
„Ha egyre alacsonyabb képességű emberek mennek el tanárnak, akkor egy bizonyos szint felett a korrepetálás vagy magolás erőltetésével már nem lehet továbbfejleszteni a tehetségeket.” – mondta el a véleményét még korábban Lannert Judit oktatáskutató. Szerinte a probléma hátterében a pedagógusminőség állhat. Hiszen hiába van 1-2 elit gimnázium, a tehetséggondozás azonban velük ki is merül. Ezekre a helyekre pedig véges számú diákot tudnak felvenni.
