A volt kormányfő ezzel megszakított egy több mint három és fél évtizedes politikai hagyományt, hiszen a rendszerváltás óta minden leköszönő miniszterelnök személyesen részt vett az új parlament első ülésén, és átadta a hatalmat utódjának.
Orbán Viktor már korábban jelezte, hogy nem veszi fel parlamenti mandátumát, noha a Orbán Viktor vezette Fidesz – Magyar Polgári Szövetség–Kereszténydemokrata Néppárt listavezetőjeként mandátumot szerzett. Döntését azzal indokolta, hogy rá most nem a parlamentben, hanem a „nemzeti oldal újjászervezésében” van szükség. Bejelentése szerint a jövőben elsősorban a Fidesz megerősítésére és az ellenzéki szerep újraszervezésére összpontosít.
A távolmaradás azért is figyelemre méltó, mert 2002-ben, amikor Orbán első kormánya elveszítette a választást, személyesen részt vett az Országgyűlés alakuló ülésén, beszédet mondott, gratulált az új képviselőknek, és sok sikert kívánt az akkori kormánynak. Most azonban sem búcsúbeszédet nem mondott, sem utódja megválasztásán nem volt jelen.
Az új parlament 2026. május 9-én alakult meg, és ugyanazon a napon Magyar Péter letette miniszterelnöki esküjét, ezzel lezárult a 16 évig tartó Orbán-korszak. A TISZA Párt kétharmados győzelme történelmi politikai fordulatot hozott Magyarországon, és új korszak kezdetét jelzi a hazai közéletben.
Orbán Viktor döntése, hogy távol maradt a parlamenti alakuló üléstől, sokak szerint szimbolikus gesztus: egyszerre jelzi a vereség utáni visszavonulását a törvényhozásból és azt, hogy politikai pályafutását a párt újjászervezésével kívánja folytatni. Az biztos, hogy a rendszerváltás utáni magyar politikában ilyen búcsúra még nem volt példa – írja a 444.
