Egy közösségi média‑influenszerhez köthető vállalkozás közvetítésével, miközben a gyártó és a közvetítők azt állítják, hogy nem sértettek semmilyen nemzetközi szankciót – derül ki a BBC jelentés cikkje alapján.
A brit Beck Optronic Solutions által gyártott, nagy pontosságú optikai eszközök – amelyek akár harci járművekben, repülőgépekben vagy más katonai rendszerben is használhatók dual‑felhasználású komponensekként – összesen körülbelül 2,1 millió dollár értékben kerülhettek Oroszországba egy közvetítő cégen keresztül, amelyet egy Instagramon népszerű, részben modellként dolgozó nő alapított és vezetett.
A vámokból és szállítási dokumentumokból nyilvánosságra hozott adatok szerint a Rama Group LLC nevű vállalkozás – amelyet a kazahsztáni származású, de fehéroroszországi lakhellyel rendelkező Valeria Baigascina alapított – két külön szállítmányt küldött Moszkvába “forgatható kamerarész” megjelöléssel 2023 decemberében és 2024 januárjában. A végső fogadó fél egy Oroszországhoz kapcsolt cég, a Sol Group volt, amelyet amerikai szankciók alá helyezett vállalatként tartanak nyilván.
További hat szállítást egy másik kirgiz‑cégen, a Shisan LLC‑n keresztül teljesítettek, összesen hozzávetőlegesen 1,5 millió dolláros értékben.
Tagadások és ellentmondások
Az érintett cégek tagadták, hogy jogsértést követtek volna el.
- A Beck Optronic Solutions közölte, hogy nem szállított semmit Oroszországba, Kirgizisztánba vagy Fehéroroszországba, és nem is tudott arról, hogy felszerelései ilyen úton végül ezekbe az országokba kerülhettek. A vállalat szerint egyes dokumentumokban szereplő tételek esetleg nem is az ő termékei lehetnek.
- Rama Group korábbi tulajdonosa – aki azt mondta, hogy májusban eladta a céget egy barátjának.
- A Shisan LLC vezetője szintén tagadta, hogy jogsértő tranzakciók történtek volna, állítva, hogy a cég kizárólag “polgári, ázsiai gyártású árukat” forgalmaz.
A BBC‑dokumentumok feltették a kérdést: milyen hatékonysággal működnek a nemzetközi szankciók, ha ilyen fél‑rejtett útvonalakon mégis olyan technológiai elemek juthatnak el az érintett konfliktuszónába, amelyek katonai alkalmazásra is alkalmasak. Bár nincs közvetlen bizonyíték arra, hogy a végső célpont ténylegesen katonai felhasználás céljából vette volna át az eszközöket, vagy hogy a gyártó tudott volna a tranzakciók végső rendeltetéséről, az eset rámutat a szankciók ellenőrzésének és a nemzetközi exportellenőrzések kihívására.



