Donald Trump kijelentette: komolyan fontolgatja, hogy az Egyesült Államok kilép a NATO-ból, miután a szövetségesek nem támogatták az Irán elleni hadműveleteit. A The Telegraph-nek adott interjújában „papírtigrisnek” nevezte a NATO-t, és úgy fogalmazott, a kilépés már „túl van az újragondolás szintjén”.
Trump azt mondta az Egyesült Államok csalódott európai partnereiben, különösen azért, mert nem voltak hajlandók hadihajókat küldeni a Hormuzi-szoros biztosítására. Ez a kulcsfontosságú tengeri útvonal a világ olajszállításának mintegy 20 százalékát bonyolítja, és az iráni konfliktus miatt hetekre gyakorlatilag lezárult, ami megemelte az energiaárakat és gazdasági kockázatokat idézett elő.
Az amerikai elnök úgy vélte, hogy a NATO-partnerek nem viszonozzák az Egyesült Államok támogatását. Példaként Ukrajna helyzetét hozta fel, mondván: Washington mindig kész volt segíteni, de most nem kapott hasonló támogatást.
Külön bírálta Keir Starmert is, amiért az Egyesült Királyság nem csatlakozott az Irán elleni katonai fellépéshez. Trump azt állította, hogy a brit haditengerészet nincs megfelelő állapotban, és a kormány inkább drága megújuló energia-projektekre költ.
Starmer visszautasította a kritikát, és hangsúlyozta, hogy a NATO „a világ leghatékonyabb katonai szövetsége”, miközben jelezte, hogy London inkább Európával erősítené kapcsolatait. Hozzátette: az iráni konfliktus „nem a mi háborúnk”, és nem kívánnak belekeveredni.
Az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio szintén bírálta a NATO-t, „egyirányú utcának” nevezve azt, és jelezte: a háború után Washington felülvizsgálhatja a szövetséghez fűződő viszonyát.
Trump emellett egy olyan reformot is mérlegel, amelyben a NATO-n belüli befolyás a tagállamok pénzügyi hozzájárulásától függne. Felmerült az amerikai csapatok kivonása Németországból is.
A vita az úgynevezett 5. cikkely körül is felerősödött, amely kimondja: egy tag elleni támadás az összes tag elleni támadásnak számít. Ezt eddig csak egyszer alkalmazták, a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után.
