2026. November 18.   |   Jenő napja

Hirdetés

A korábbi miniszterek válaszai között azonban lényeges különbségek is voltak: míg többen elhatárolódtak a személyes felelősségtől, Draskovics Tibor bizonyos kormányzati mulasztásokat is elismert.

Varga Judit: a végrehajtási ügyek Völner Pálhoz tartoztak

A november 11-i meghallgatáson Varga Judit volt igazságügyi miniszter a végrehajtási rendszer működésével kapcsolatos kérdésekre többnyire azzal válaszolt, hogy a területért Völner Pál államtitkár felelt.

Elmondása szerint amikor országgyűlési képviselők végrehajtási ügyekkel fordultak hozzá, az államtitkárhoz irányította őket. A végrehajtói kar működéséről kevés konkrétumot mondott, meghallgatásának jelentős részében volt férjével, Magyar Péterrel kapcsolatos állításait ismertette.

A 24.hu november 13-i összefoglalója szerint Varga Judit a végrehajtási kérdésekre azért adott kevés érdemi választ, mert álláspontja szerint azok az államtitkár hatáskörébe tartoztak.

Navracsics Tibor: csak közvetett rálátása volt

Navracsics Tibor, aki 2010 és 2014 között közigazgatási és igazságügyi miniszter volt, a november 13-i meghallgatáson elismerte, hogy már akkor is érzékeltek problémákat a végrehajtási rendszerben.

A végrehajtói pályázatok bizonytalanságát külön is megemlítette.

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a végrehajtási területért az igazságügyi államtitkár felelt, neki magának csak közvetett rálátása volt a kamara működésére. Emlékei szerint a kamara elnökével sem találkozott.

A Telex tudósítása szerint Toroczkai László bizottsági elnök felelősséghárítással vádolta, Navracsics azonban visszautasította ezt az értelmezést.

Trócsányi László: nem tudott a visszaélésekről

Trócsányi László volt igazságügyi miniszter szintén november 13-án jelent meg a bizottság előtt.

A meghallgatáson szóba került egy hangfelvétel, amelyen két korábbi végrehajtó a nevét említette a végrehajtói kinevezésekkel kapcsolatos állítólagos visszaélések összefüggésében.

Trócsányi kijelentette, hogy feljelentést tett, mert elképzelhetőnek tartja, hogy visszaéltek a nevével. Állítása szerint végrehajtókkal nem tartott kapcsolatot, ugyanakkor Schadl Györggyel, a végrehajtói kar későbbi, büntetőeljárás alá vont elnökével találkozott, amikor az bemutatkozó látogatást tett nála.

A 24.hu beszámolója szerint Trócsányi azt is elismerte, hogy Schadl Györggyel telefonon beszélt, de elmondása szerint egy jogtechnikai kérdésről volt szó.

Tuzson Bence: nem kívánt felelősségi kérdésekben állást foglalni

Tuzson Bence volt igazságügyi miniszter arra hivatkozott, hogy hivatali idejében a végrehajtási rendszer felügyelete már más hatósághoz tartozott.

Amikor a bizottság tagjai a korábbi miniszterek és államtitkárok felelősségéről kérdezték, kijelentette, hogy véleményt nem kíván mondani. Álláspontja szerint a bizottság előtt tényekről kell beszélnie, nem politikai vagy jogi felelősséget értékelnie.

A Telex november 13-i tudósítása szerint Tuzson a korábbi miniszterek felelősségéről sem kívánt állást foglalni.

Bárándy Péter: nem tudom, nem emlékszem

A november 18-i ülésen Bárándy Péter, a Medgyessy-kormány egykori igazságügyi minisztere többször is úgy válaszolt a kérdésekre, hogy nem tudja, vagy nem emlékszik.

Állítása szerint minisztersége idején nem jutottak el hozzá a végrehajtási rendszerrel kapcsolatos problémák, és kifogást sem észlelt.

Hangsúlyozta, hogy a miniszter feladata az általános felügyelet volt, a devizahitelezés pedig elsősorban gazdasági kérdésnek számított.

Az Index november 18-i tudósítása szerint Toroczkai László úgy értékelte, hogy Bárándy ugyanúgy hárította a felelősséget, mint az előző üléseken meghallgatott miniszterek. Bárándy ezt határozottan visszautasította, mondván, nem stratégiával érkezett, hanem arra válaszol, amire ténylegesen emlékszik.

Ugyanakkor a végrehajtási rendszer jövőjéről már határozott véleményt fogalmazott meg: nem tartja helyesnek, hogy a végrehajtás üzleti konstrukcióban működjön, inkább állami feladatként, rögzített jövedelemmel látná el a végrehajtókat.

Draskovics Tibor: nemcsak magyarázkodott, mulasztást is elismert

A november 18-i ülés másik meghallgatottja, Draskovics Tibor volt igazságügyi és rendészeti miniszter eltérő hangsúlyokkal válaszolt.

Felidézte, hogy minisztersége idején már ismerték az ingatlanárverésekkel kapcsolatos visszaélések problémáját. Elmondása szerint az elektronikus árverési rendszer bevezetése éppen a korábbi visszásságok visszaszorítását szolgálta.

A devizahitelezésről szólva ugyanakkor elismerte, hogy a különböző kormányoknak felelősségük volt abban, hogy késve születtek meg a hitelezést korlátozó szabályok. Saját szerepéről sem hallgatott: elismerte, hogy nem kezdeményezett megfelelő intézkedéseket a kormányban a devizahitelezés kockázatainak korlátozására. Ez az elismerés tehát nem a végrehajtási visszaélésekben vállalt személyes jogi felelősségre vonatkozott.

Az Index helyszíni beszámolója szerint Draskovics azt is kimondta, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján az államnak nem sikerült megfelelő végrehajtási rendszert kialakítania.

Hat miniszter, egy megválaszolatlan kérdés

A bizottsági meghallgatásokon különböző kormányok egykori igazságügyi vezetői jelentek meg, ám a válaszokból nehéz egységes képet alkotni arról, ki milyen mértékben ellenőrizte a végrehajtási rendszer működését.

Az egyik miniszter nem emlékezett, a másik nem tudott a kifogásolt ügyekről, a harmadik a hatáskörök megosztására hivatkozott. Draskovics Tibor pedig bizonyos kormányzati mulasztásokat is elismert.

A meghallgatások önmagukban nem bizonyítanak személyes jogi felelősséget. Egy kérdés azonban továbbra is megválaszolásra vár: ha a végrehajtási rendszer problémái évtizedeken keresztül ismertek voltak, miért nem sikerült időben felszámolni őket?

Vélemény, hozzászólás?