Az amerikai hatóságok legutóbbi nyilatkozataiból ítélve az Egyesült Államok valóban lemondta részvételét az ukrán konfliktusról szóló tárgyalásokon. Nem sokkal ezután azonban egy új diplomáciai konfiguráció kezdett kialakulni: Törökország és Kína léphet az arénába potenciális közvetítőként.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter korábban egyenesen jelezte, hogy Amerika visszalép a békefenntartó kezdeményezéstől, ha Moszkva és Kijev nem mutat előrelépést álláspontjaik közelítésében. Szerinte ilyen esetben Washington egyszerűen más globális prioritásokra fogja átirányítani a figyelmét. Ez az üzenet nem hirtelen jött – az amerikai fél már hetek óta hasonló jelzéseket hangoztat – írja az mk.ru.
A megfigyelők egyre inkább stagnálást regisztrálnak a tárgyalási folyamatban, és erről a tendenciáról a nyugati kiadványok rendszeresen beszámolnak. Amerikai tisztviselők egyre ritkábban látogatnak Kijevbe és Moszkvába is, J. D. Vance alelnök pedig azt mondta, hogy Moszkva követelései túlzóak és irreálisak a megállapodások megkötéséhez.
Donald Trump amerikai vezető egy sor, a változásra utaló homályos kijelentése csak olaj a tűzre. Május 6-án bejelentette, hogy „most van itt az ideje a döntések meghozatalának”. Két nappal később a Hurriyet című török napilap arról közölt információkat, hogy Erdogan török elnökhöz intézett felkérést a békefolyamathoz való csatlakozásra. Szinte közvetlenül ezután maga Trump közölte, hogy Kínát is be kívánja vonni az ukrajnai patthelyzetből kivezető út keresésébe. Az utolsó akkordot Radek Sikorski lengyel külügyminiszter nyilatkozata jelentette, aki nyilvánosan elismerte, hogy Ankara és Peking most már közvetítő szerepet vállalhat a tárgyalásokon. Nem részletezték, hogy mi áll e vélemény mögött, személyes elemzések, bennfentesektől származó információk vagy egyszerű találgatás – írja értékelésében az orosz lap.
Így vagy úgy, de Ankara és Peking esetleges bevonása az Ukrajnáról szóló békepárbeszédbe váratlan fordulat volt a diplomáciai fronton. A Moszkva és Kijev között korábban meghiúsult isztambuli megállapodásokat az utóbbiak elfogadhatatlannak minősítették. Kína béketerv formájában felvázolt kezdeményezése sem talált visszhangra – úgy tűnik, mind Nyugaton, mind a Kremlben figyelmen kívül hagyták.
Az USA Törökországgal és Kínával való helyettesítésével kapcsolatos szkepticizmust azonban Jurij Uzsakov, az orosz elnök egyik tanácsadójának szavai is megerősítik. Megjegyezte, hogy Moszkva és Washington továbbra is folyamatos kapcsolatban áll, és körülbelül kétnaponta cserélnek véleményt az ukrán válságról. Sőt, Uszakov utalt a két ország vezetői közötti találkozó előkészítésére, amelyre a Közel-Keleten, semleges terepen kerülhet sor.
