A Wall Street Journal ugyanakkor amerikai tisztviselőkre hivatkozva arról írt, hogy Donald Trump már elutasította az iráni ajánlatot. Teherán az ENSZ New York-i Közgyűlése alatt terjesztette elő a tervet, amelyet katari közvetítőkön keresztül juttattak el az Egyesült Államokhoz – számolt be a történtekről a Reuters.
A lap szerint az iráni elképzelés hét napos folyamatot indítana el: ennek végén újra megnyitnák a világ egyik legfontosabb tengeri olajszállítási útvonalát, a Hormuzi-szorost, és szünetelnének a térségben zajló harcok.
Trump kételkedik az iráni ígéretekben
A Wall Street Journal névtelenséget kérő amerikai tisztviselőkre hivatkozva azt írta, Trump nem bízik abban, hogy Irán teljesítené Washington követeléseit. Az amerikai elnök állítólag munkatársainak arról is beszélt, hogy a novemberi félidős választások után ismét amerikai légicsapásokra kerülhet sor.
Ez éles ellentétben áll egy korábbi amerikai nyilatkozattal, amely szerint a közvetítőkön keresztül folytatott egyeztetések „pozitívak és konstruktívak” voltak.
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter szerint Teherán készen áll a megállapodásra.
„Ha az amerikai fél komolyan gondolja a megállapodást és a Hormuzi-szoros újranyitását, most már minden készen áll” – mondta Aragcsi az ENSZ-ben.
Irán komoly feltételeket szabott
Az iráni terv nem csupán a harcok leállításáról szól. Teherán azt várja Washingtontól, hogy szüntesse meg az iráni kikötők blokádját, tegye hozzáférhetővé az ország befagyasztott pénzeszközeit, és oldja fel az iráni olajexportra vonatkozó szankciókat.
Irán ugyanakkor nukleáris programjából nem kíván engedni. Egy magas rangú iráni tisztviselő a Reutersnek azt mondta, Teherán akkor sem mond le az urándúsításhoz való jogáról, ha az Egyesült Államok elfogadja a béketervet.
Maszúd Peszeskján iráni elnök szintén jelezte, hogy országa kész tárgyalni nukleáris programjáról és más vitás kérdésekről, de nyomásgyakorlást nem fogad el.
„Irán nem akar háborút, de megvédi magát a nyomással, a fenyegetésekkel és a támadásokkal szemben” – fogalmazott az iráni elnök.
A február végén kirobbant háborút azóta rövidebb nyugalmi időszakok és újabb támadások váltják. A konfliktus több ezer ember életét követelte, miközben a Hormuzi-szoros forgalmának visszaesése a globális energiapiacokra is súlyos nyomást helyezett.
