A Magyar Államkincstár adatai szerint a kórházak szeptember végi lejárt adóssága már az egy évvel korábbi, 74,7 milliárd forintot is meghaladta. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára az Economxnak azt mondta: a jelenlegi finanszírozás mellett az intézmények továbbra sem tudják megszüntetni veszteséges működésüket.
Az Országos Kórházi Főigazgatóság felügyelete alá tartozó intézmények tartozása 48,4 milliárd forint volt. A négy egyetemi klinikáé összesen 26,7 milliárdot tett ki:
- Semmelweis Egyetem: 2,2 milliárd forint;
- Szegedi Tudományegyetem: 8,9 milliárd forint;
- Pécsi Tudományegyetem: 7,9 milliárd forint;
- Debreceni Egyetem: 7,7 milliárd forint.
A kisebb beszállítók különösen megszenvedik a késedelmeket
Rásky szerint a tavalyihoz hasonló adósságállomány ellenére a beszállítók többsége rosszabb helyzetben van, mint egy éve. A fizetési fegyelem romlása különösen a kisebb, magyar tulajdonú vállalkozásokat sújtja, de a nagy cégeknek is jelentős lejárt követeléseik vannak.
Egyes kórházak másik beszállítóhoz fordulnak, ha korábbi partnerüknél túl nagy tartozást halmoztak fel. Ez azonban nem rendezi az adósságot, a lehetséges új partnerek száma pedig véges. Az OSZ konkrét eszközhiányról egyelőre nem kapott jelzést, de a főtitkár szerint rejtett fennakadások már lehetnek.
A kincstár által nyilvántartott 174 adós intézmény közül 62-nek kizárólag 30 napon belüli tartozása volt. Az Economx jelezte: október 26-án és 27-én nem működött a Közpénzügyi Portál, ezért részletes intézményi bontást nem tudott közölni.
Az adósságrendezésnek még nincs nyilvános eredménye
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter szeptemberben újabb adósságrendezést helyezett kilátásba. A beszállítói érdekképviseletek megkeresésére érkezett válasz szerint megkezdődtek a tárgyalások a Pénzügyminisztériummal, de közölhető eredmény még nincs.
A 2027-es költségvetési tervezet több mint 500 milliárd forint egészségügyi többletforrást tartalmaz. Rásky fontosnak tartja a szakdolgozók, valamint a műszaki és gazdasági munkatársak bérrendezését, ugyanakkor az eszközök és technológiák fejlesztésére egyelőre nem lát biztosított forrásokat. Szerinte egy nemrég megismert törvénytervezet egyes orvostechnikai eljárások alkalmazását is indokolatlanul korlátozhatja.
Tartós megoldáshoz a finanszírozáson is változtatni kellene
Az OSZ a kórházi ellátások finanszírozásában alkalmazott homogén betegségcsoportok (HBCS) és a német pontrendszer felülvizsgálatát is szükségesnek tartja. A munkát nehezíti, hogy ugyanazon ellátások költsége intézményenként jelentősen eltérhet.
A gyógyászati segédeszközök támogatásának átalakításáról már egyeztetnek az iparági, orvosszakmai és betegszervezetek; eredmény jövőre várható. Rásky kifogásolja, hogy jelenleg sem a referenciaeszköznél drágább termék befogadására, sem áremelésre nincs lehetőség. Az OSZ és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő álláspontja egyelőre távol áll egymástól.
A főtitkár szerint fenntarthatóbb működéshez a kórházaknak 60 napon belül fizetniük kellene, a finanszírozást pedig évente legalább az inflációval növelni szükséges. Az inflációkövető többlet 2025-ben 54 milliárd forint volt; emellett az ellátások tényleges költségeit is folyamatosan követni kellene.
Az idén beépített 80 milliárd forintos többletforrás hatása Rásky szerint egyelőre nem látszik, az alulfinanszírozottság rendezése továbbra is várat magára.
