Az ítélet szerint az egykori elnök olyan katonai műveleteket rendelt el Észak-Korea irányába, amelyek célja az volt, hogy mesterségesen fokozza a két ország közötti feszültséget, és ezzel indokot teremtsen a rendkívüli jogrend bevezetésére.
A dél-koreai ügyészség szerint Yoon titkos drónbevetéseket hagyott jóvá Észak-Korea felett, abban a reményben, hogy Phenjan katonai választ ad. A vádhatóság álláspontja szerint egy ilyen incidens lehetőséget biztosított volna számára arra, hogy a nemzetbiztonságra hivatkozva rendkívüli intézkedéseket vezessen be, és megerősítse saját hatalmát. A bíróság megállapította, hogy ezek a lépések veszélyeztették az ország biztonságát, sőt egyes lezuhant drónok révén érzékeny információk is az észak-koreai fél birtokába kerülhettek.
A most kiszabott 30 éves büntetés egy korábbi, már jogerősen kiszabott életfogytiglani szabadságvesztés mellé társul. Yoon Suk Yeolt korábban azért ítélték el, mert 2024 decemberében – egy belpolitikai és költségvetési konfliktus közepette – rendkívüli állapotot és gyakorlatilag hadiállapotot hirdetett ki, amelyet a bíróság az alkotmányos rend elleni fellépésnek minősített. Az ügy az ország egyik legnagyobb politikai és alkotmányos válságát idézte elő az elmúlt évtizedekben.
A volt elnök minden vádat tagad, és továbbra is azt állítja, hogy intézkedései Dél-Korea biztonságát szolgálták. Védői szerint a rendkívüli lépések a politikai patthelyzet kezelésére irányultak, ezért az ítéletek ellen fellebbezést nyújtottak be.
Az ügy nemcsak Dél-Koreában, hanem nemzetközi szinten is komoly visszhangot váltott ki. Szakértők szerint a per mérföldkőnek számít az ország demokratikus intézményrendszerének történetében, hiszen azt üzeni, hogy még a legmagasabb állami tisztséget betöltő vezetők sem állnak a törvények felett.
