Társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kormány a politikusok vagyonosodásának vizsgálatáról szóló törvénytervezetet. A javaslat alapján a NAV nemcsak a közéleti tisztségviselők, hanem közeli hozzátartozóik vagyoni helyzetét is ellenőrizhetné. Sőt bizonyos esetekben azokat a személyeket és cégeket is vizsgálhatná, amelyekhez vagyont ruháztak át.
A „közvagyon védelmét és a közbizalom helyreállítását szolgáló egyes intézkedésekről” szóló tervezet szeptember 30-ig véleményezhető. Ezt követően kerülhet az Országgyűlés elé.
A szabályozás a parlamenti képviselőkre, miniszterekre, államtitkárokra, közigazgatási államtitkárokra, kormánybiztosokra, miniszterelnöki biztosokra és miniszteri biztosokra terjedne ki. Az ellenőrzés ugyanakkor nem állna meg náluk. A házastársak, élettársak, gyermekek, a házastárs gyermekei, valamint a közös háztartásban élő szülők vagyonát is vizsgálhatná az adóhatóság – írja a HVG.
A NAV egyedi kockázatelemzési eljárás keretében vetné össze az érintettek vagyongyarapodását az adózott jövedelmekkel és az adókötelezettségek teljesítésével. Ha az ellenőrzés során bűncselekmény gyanúja merül fel, az adóhatóságnak értesítenie kell saját nyomozó hatóságát, és feljelentést kell tennie.
A vizsgálatokat főszabály szerint a tisztség betöltésének második évét követően kellene megindítani, ugyanakkor a jogszabály visszamenőleges hatállyal is működne. Ennek értelmében azok is érintettek lennének, akik a törvény hatálybalépését megelőző öt évben töltöttek be olyan pozíciót, amelyre a szabályozás vonatkozik.
A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy a törvény elfogadása után rövid időn belül megkezdődhetne a 2021 ősze óta tisztséget viselő vagy korábban betöltő politikusok vizsgálata. Ugyanebben a körben ellenőriznék azokat is, akik jelenlegi megbízatásukat 2024-ben szerezték meg. A 2025-ben hivatalba lépők várhatóan 2027 elején, míg a jelenlegi kormánytagok, új képviselők és az idén kinevezett biztosok 2028-ban számíthatnának az első vizsgálatokra.
A NAV egy-egy eljárás lefolytatására 60 napot kapna.
A törvénytervezethez csatolt hatástanulmány szerint az új szabályozás mintegy ötezer embert érinthet. A kormány számításai alapján a vizsgálatok évente körülbelül 600 millió forintos többletkiadást jelenthetnek a költségvetésnek a következő öt évben. Arról egyelőre nincs becslés, hogy az esetleges feltárt szabálytalanságok nyomán mekkora összeg kerülhet vissza az államkasszába.
