Nyilvánosságra kell hoznia az Európai Bizottságnak azokat az SMS-eket, amelyeket Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója váltottak egymással a koronavírus elleni vakcinák beszerzése kapcsán. Így döntött május 14-én az Európai Törvényszék a „Pfizergate” néven elhíresült ügyben.
A pert a New York Times indította, miután a Bizottság megtagadta a hozzáférést a két vezető közötti üzenetváltásokhoz, amelyeket a vakcinabeszerzési tárgyalások időszakában, 2021 januárja és 2022 májusa között folytattak. A Bizottság először azt állította, hogy ezek az SMS-ek nem léteznek, majd később azzal védekezett, hogy nem állnak a birtokában.
A bíróság azonban nem fogadta el ezt az érvelést, és a döntés indoklásában hangsúlyozta: az uniós intézmények dokumentumaihoz a nyilvánosságnak hozzá kell férnie. Még akkor is, ha ezek például szöveges üzenetek formájában léteznek. A testület külön kiemelte, hogy az intézmények minden birtokukban lévő dokumentumot kötelesek hozzáférhetővé tenni. Kivéve, ha hitelesen tudják bizonyítani, hogy azok valóban nem léteznek – írja azt Index.
A bíróság szerint ebben az esetben az Európai Bizottság nem tudta hitelt érdemlően alátámasztani, hogy az SMS-ek nem állnak a rendelkezésére. Sőt, az ügy során elhangzott érvek inkább feltételezéseken, pontatlan vagy ellentmondásos információkon alapultak. Ezzel szemben a New York Times több releváns és egybehangzó bizonyítékot is bemutatott. Köztük magát az interjút is, amelyben Von der Leyen elismerte, hogy SMS-ben is egyeztetett Bourlával a vakcinabeszerzésekről.
A bíróság arra is rámutatott, hogy a Bizottság nem adott világos választ arra sem, hogy az üzeneteket esetleg törölték-e, és ha igen, az önkéntesen vagy automatikusan történt-e, illetve, hogy az elnök mobiltelefonját azóta lecserélték-e. Ezek a részletek mind hozzájárultak ahhoz, hogy a testület ne fogadja el a dokumentumok hiányára vonatkozó védekezést.
A döntés értelmében tehát az Európai Bizottságnak ki kell adnia a szóban forgó üzeneteket. Továbbá a perköltségeket is meg kell térítenie a New York Times számára. Fontos kiemelni, hogy ez az ítélet nem csupán a konkrét ügyre vonatkozik, hanem precedenst is teremthet:
Az Európai Törvényszék ugyanis végig dokumentumként hivatkozott az SMS-ekre. Ez azt jelenti, hogy a jövőben más uniós vezetők, tisztségviselők hasonló üzenetváltásai is a nyilvánosságra tartozhatnak, ha a döntéshozatal szempontjából releváns információkat tartalmaznak.
Az ügy politikai következményei sem elhanyagolhatók. Ursula von der Leyen bírálói – különösen a szélsőjobboldali és szélsőbaloldali politikai erők – eddig is gyakran támadták a Bizottság elnökét a transzparencia hiánya miatt. Mostantól azonban jogalapot is nyertek arra, hogy erre hivatkozzanak. Mivel az uniós bíróság első fokon kimondta: a Bizottság megsértette az átláthatóság szabályait. Ugyanakkor ez a döntés valószínűleg nem veszélyezteti érdemben Von der Leyen pozícióját.
Kérdés azonban, hogy az SMS-ek ma is léteznek-e, és ha igen, valóban kiadhatók-e. Ez azért különösen fontos, mert az Európai Ügyészség jelenleg is vizsgálja a vakcinabeszerzések hátterét. Felmerült a gyanú, hogy az EU túlárazva vásárolhatta meg az oltóanyagokat. A nyomozás részeként már több bizottsági tisztségviselőt is meghallgattak.
Amennyiben az SMS-ek nyilvánosságra kerülnek, a közvélemény pontosabb képet kaphat arról, hogyan zajlottak a háttértárgyalások az EU és a Pfizer között a világjárvány idején. Ez pedig akár politikailag, de jogilag is kellemetlen következményekkel járhat Von der Leyen számára, ha az üzenetek tartalma azt indokolja.
Az Európai Bizottságnak az ítélet kihirdetésétől számítva két hónapja és tíz napja van fellebbezni. Ha él ezzel a lehetőséggel, a végső döntést az Európai Bíróság hozza majd meg másodfokon – írja a lap.
