Jogerős ítélet nélkül is elkobozhatnák a vagyont Magyarországon – legalábbis ez derül ki az Igazságügyi Minisztérium által társadalmi egyeztetésre bocsátott törvényjavaslatból, amely az uniós vagyonvisszaszerzési irányelvet ültetné át a magyar jogrendbe.
A szabályozás kimondja: ha valakinek a vagyona feltűnően nagyobb, mint a legális jövedelme, és nincs életszerű magyarázat arra, honnan származik a pénz, akkor a hatóság akár ítélet nélkül is elrendelheti az elkobzást. A cél, hogy a bűncselekményekből származó, úgynevezett „szürke vagyonok” visszakerüljenek az államhoz – ám a kritikusok szerint ez újabb kaput nyithat a visszaélések előtt.
A tervezetet Tuzson Bence minisztériuma dolgozta ki, és azzal indokolják, hogy a modern bűnözés új módszereire gyors és hatékony jogi válaszok kellenek. A szöveg szerint az új rendszer a bűnügyi vagyon „átlátható és egységes kezelését” teremtené meg, miközben megadja a lehetőséget az „ismeretlen eredetű vagyon” elkobzására is.
Bár a minisztérium szerint a cél a bűnözés elleni hatékony fellépés és a közbiztonság erősítése, több szakértő attól tart, hogy a „nem bizonyított, de gyanús” vagyonok elkobzása túl nagy mérlegelési jogot adhat az államnak – és ezzel akár ártatlan emberek is bajba kerülhetnek.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Az uniós (EU 2024/1260) irányelv alapján akkor is elrendelhető az elkobzás, ha nem sikerül teljes bizonyossággal rábizonyítani a bűncselekményt a gyanúsítottra, ám a bizonyítékok alapján valószínűsíthető, hogy a vagyon bűnös forrásból származik. Ehhez elég, ha a tulajdonos
- látványosan nagyobb értékű vagyont halmozott fel, mint amit jövedelme indokolna,
- nincs hihető magyarázata a pénz forrására,
- kapcsolatban áll bűnszervezetekkel,
- vagy a vagyon megszerzésének körülményei gyanúsak.
A bíróság ezek alapján akkor is dönthet a vagyon elkobzásáról, ha az eljárásban nem születik elmarasztaló ítélet. A szabály azonban kizárólag büntetőügyekre vonatkozik, és a tagállamoknak biztosítaniuk kell a jogorvoslat lehetőségét.
Mitől lehet tartani?
Az új irányelv minden uniós országra kötelező, de a tagállamok szigoríthatnak is rajta. Magyarország tehát dönthet úgy, hogy az elkobzást akár önálló eljárásként is lefolytathatja, például akkor, ha a bűncselekmény gyanúja fennáll, de a vádlott időközben elhunyt, vagy az ügy megszűnt.
A lépés különösen érzékeny téma most, hogy Magyar Péter és a Tisza Párt programjában is szerepel a Nemzeti Vagyonvédelmi és Visszaszerzési Hivatal létrehozása. Ennek célja a korrupciós ügyeinek feltárása és az „ellopott közvagyon” visszaszerzése lenne – politikai oldalaktól függetlenül. Az új kormányzati javaslat így egyesek szerint éppen azt a jogi keretet teremtheti meg, amellyel később ilyen eljárások is megindulhatnak.