Négy nap telt el azóta, hogy egy kisrepülőgép becsapódott Peking legmagasabb felhőkarcolójába. A balesetben meghalt a pilóta – aki egyedüliként tartózkodott a fedélzeten – további 13 ember pedig megsérült. Ennek ellenére továbbra sem világos, miért és hogyan történt mindez.
A kínai állami tulajdonú Beijing Daily mindössze egy 60 szavas beszámolóban közölte az alapvető tényeket, és ez az egyetlen hivatalos nyilatkozat, amelyet Kína eddig közzétett a balesetről. A becsapódás mindössze néhány kilométerre történt Csungnanhajtól, a Kommunista Párt központjától – írta a BBC.
Már lefedték a CITIC Tower oldalán keletkező lyukakat
A pénteki ütközés lyukakat ütött a 109 emeletes pekingi CITIC Tower oldalán, amelyeket azóta lefedtek. Az esetről készült drámai felvételeket eltávolították az internetről, több légiközlekedési cég pedig a BBC-nek azt mondta, utasítást kaptak a kisgépes repülések felfüggesztésére, de nem beszélhetnek az ügyről.
A hivatalos tájékoztatás hiánya miatt egyre több a találgatás arról, hogyan juthatott be egy kisrepülő Peking szigorúan ellenőrzött légterébe, ráadásul a politikai központ közelébe.
A fővárosban nagyjából 100 négyzetkilométeres állandó repülési tilalmi zóna védi többek között a Tienanmen teret és Csungnanhajt, ahol az ország vezetői élnek és dolgoznak.
A cenzúra ezúttal különösen gyorsan és széles körben működésbe lépett: nemcsak a balesethez kapcsolódó videók tűntek el, hanem a toronyról készült, az esettől független képek és mémek is.
Kína biztonsági kudarca az eset?
Elemzők szerint ennek oka lehet, hogy a pekingi vezetés maga sem tudja pontosan, mi történt, az ügy pedig kínos kérdéseket vet fel a hatóságok felkészültségéről és a biztonsági rendszer hatékonyságáról.
A Flightradar24 szerint a gép egy kínai gyártású, kétüléses, egymotoros Aurora SA60L volt, amelyet túrázásra, légi fotózásra és szabadidős repülésre terveztek. Szakértők szerint a balesetet okozhatta pilótahiba vagy műszaki meghibásodás, de az sem zárható ki teljesen, hogy szándékos cselekmény történt.
Több elemző súlyos biztonsági kudarcként értékeli az esetet, mert a kisgép nagyon közel jutott Peking politikai központjához. Egyesek a hidegháború idején történt Mathias Rust-esethez hasonlítják, amikor egy amatőr német pilóta leszállt Moszkvában, a Vörös téren, és ezzel komoly hiányosságokat tárt fel a szovjet légvédelemben.
