Horváth szerint a nyomozás elején még elképzelhetőnek tartotta, hogy Orbán Viktort félretájékoztatták, ám állítása szerint a később megismert adatok ezt nem támasztották alá. Úgy véli, előbb születhetett meg a politikai cél, és csak ezt követően kerestek hozzá jogi indokot.
Az ügyvéd hivatali visszaélést, különböző bűncselekmények pártolását, illetve a TEK szerepével összefüggésben felbujtást is említett lehetséges tényállásként. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy egyelőre nem lehet pontosan meghatározni, milyen bűncselekmény miatt lehetne felelősségre vonni Orbánt. A legsúlyosabb lehetőségként a terrorcselekmény megalapozott gyanúját említette.
Horváth beszélt egy Hajdu Jánosnak tulajdonított ügyészségi feljegyzésről is, amely szerint az elfogásról olyan személy döntött, akit nem lehet „belekeverni” az ügybe. A dokumentum nem nevezi meg Orbán Viktort, az ügyvéd szerint azonban az érintettek számára egyértelmű volt, kire vonatkozik az utalás.
Az ügy újabb fordulatát Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetőjének nyílt levele hozta. Fürcht azt állította, hogy a nyomozás adatai szerint Orbán Viktor március 3-án maga adott feladatot a titkosszolgálatnak arra, hogy március 5-én fogják el az ukrán pénzszállítókat.
Fürcht szerint a Fővárosi Nyomozó Ügyészség ügyészei már májusban arra jutottak, hogy az aranykonvojügy „politika által kreált ügy” lehetett. Azt is állította, hogy a titkosszolgálat feljelentése rendkívül gyorsan, négy-öt órán belül eljutott a nyomozó hatósághoz.
Magyar Péter miniszterelnök Fürcht nyílt levele után arról beszélt, hogy újabb kihallgatásoknak kellene következniük az ügyben.
Frisssítés: Saját hatáskörébe vonta a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) az aranykonvojüggyel kapcsolatos nyomozást – írta sajtóközleményében a szervezet.
Via: Népszava, Index
