A színház főigazgatója, Kiss-B. Atilla válaszában párbeszédre szólított fel, és azt írta: nem szeretné elfogadni, hogy a társulat és a vezetés között megszűnjön a bizalom.
A konfliktus hátterében az áll, hogy a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG) több százmillió forint értékben vásárolta meg Orbán János Dénes író műveinek felhasználási jogait. Az ügy azért vált különösen érzékennyé, mert Orbán János Dénes a szervezet szakmai vezetője is volt, miközben a megvásárolt művek közül több az Operettszínház repertoárján is szerepel.
A társulat tagjai szerint az elmúlt időszak eseményei komoly szakmai és erkölcsi kérdéseket vetnek fel. Nyílt levelükben azt kifogásolták, hogy miközben a színház korábban forráshiányra hivatkozva előadásokat és lehetőségeket csökkentett, addig jelentős összegek kerültek külsős alkotói projektekre. A levél aláírói azt is jelezték, hogy elvesztették bizalmukat a vezetőségben, és tisztázást várnak a kialakult helyzettel kapcsolatban.
Kiss-B. Atilla főigazgató válaszában azt hangsúlyozta, hogy az érintett produkciók nem a színház alapműködésére szánt forrásokat érintették. Közlése szerint az intézményi támogatás jelentős részét a társulat bérezésére, juttatásokra, valamint az infrastruktúra fenntartására fordítják. A főigazgató szerint a helyzet megoldásának útja nem a belső konfliktus elmélyítése, hanem a párbeszéd lehet.
Párbeszédet szeretne
A vezető ugyanakkor elismerte, hogy a társulat tagjaiban komoly érzések és kétségek alakultak ki. Levelében azt írta, megérti a munkatársak aggodalmait, és arra kérte őket, hogy a közös munka során kialakult összetartást megőrizve folytassák a párbeszédet.
Az ügyben korábban több kulturális szereplő és szakmai szervezet is vizsgálatot sürgetett. A Színházi Kritikusok Céhe például az Orbán János Déneshez kapcsolódó kifizetések és az Operettszínház működésének áttekintését kérte a kulturális kormányzattól.
Közben Orbán János Dénes is reagált a kialakult helyzetre: jelezte, hogy visszavásárolná a KMTG által megvásárolt műveinek jogait, mert szerinte ezzel helyreállítható lenne az eredeti állapot, és tisztázhatná saját szerepét az ügyben.
A Budapesti Operettszínház körül kialakult vita így már nem csupán egy gazdasági kérdésről szól, hanem a művészeti intézmények működéséről, az átláthatóságról és a vezetés, valamint a társulat közötti bizalomról is. A következő időszak egyik fontos kérdése az lesz, hogy sikerül-e belső párbeszéddel rendezni a konfliktust, vagy tovább mélyül a válság a teátrumban.
