Az izlandiak többsége elutasította, hogy országuk újrakezdje az Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalásokat. A vasárnap hajnalig feldolgozott eredmények alapján az ellenzők kerültek fölénybe, és öt választókerület eredményei után a helyi sajtó már gyakorlatilag eldőltnek tekintette a referendumot.
A szavazás sokáig szoros eredményt hozott: 152 ezer feldolgozott voksnál még mindössze 50,1–49,9 százalék volt a különbség a két oldal között. A vidéki körzetek eredményei azonban fokozatosan az ellenzők javára billentették a mérleget. A déli választókerületben 60,5, északkeleten 61,2, északnyugaton pedig 62,9 százalék szavazott a tárgyalások újraindítása ellen.
A jelenlegi adatok szerint a választók 52,5 százaléka nem támogatja a csatlakozási tárgyalások folytatását, míg 47,5 százalékuk újra tárgyalóasztalhoz ült volna Brüsszellel.
Reykjavík és a vidék másképp gondolja
A referendum eredménye jól látható törésvonalat rajzolt ki a főváros és a vidéki térségek között. Reykjavík északi választókerületében a szavazók 57,5 százaléka támogatta a tárgyalások újraindítását, miközben több vidéki körzetben közel kétharmados többségbe kerültek az ellenzők.
A kampány egyik legfontosabb kérdése a halászat volt. Az uniós tagság hívei szerint a csatlakozás hosszabb távon nagyobb gazdasági stabilitást, alacsonyabb kamatokat és erősebb geopolitikai biztonságot biztosíthatna az országnak. Az ellenzők ezzel szemben attól tartanak, hogy Izland elveszítené jelenlegi ellenőrzésének egy részét stratégiai jelentőségű halászati erőforrásai felett.
A vita középpontjában emellett a nemzeti szuverenitás és a megélhetési költségek is fontos szerepet kaptak – írja a Portfolio.
Fontos ugyanakkor, hogy a mostani népszavazás nem közvetlenül az EU-tagságról szólt. A választóknak arról kellett dönteniük, hogy Izland újraindítsa-e a korábban megszakított csatlakozási tárgyalásokat.
Újabb referendum nélkül nem lett volna teljes a folyamat
Ha a választók a tárgyalások újrakezdését támogatták volna, a külügyminisztérium számításai szerint a folyamat akár már 2026 végén elindulhatott volna. A tárgyalások becslések szerint 18–24 hónap alatt zárulhattak volna le, ám a végleges csatlakozásról újabb népszavazást kellett volna tartani.
A mostani eredmény azonban ezt a folyamatot megakasztja. Izland így továbbra sem lesz az Európai Unió tagja, miközben az Európai Gazdasági Térség és a schengeni övezet részeként már jelenleg is szoros kapcsolatban áll az uniós országokkal.
Egyszer már majdnem EU-tag lett Izland
Az ország korábban már komolyan közel került az uniós csatlakozáshoz. A 2008-as pénzügyi válság után, 2009 júliusában nyújtotta be hivatalosan a tagsági kérelmét, a csatlakozási tárgyalások pedig 2010-ben kezdődtek.
A folyamat gyorsan haladt: 2013-ra a 35 tárgyalási fejezetből 27-et megnyitottak, 11-et pedig ideiglenesen le is zártak. A 2013-as parlamenti választás azonban fordulatot hozott. Az új, EU-szkeptikus kormány felfüggesztette a tárgyalásokat, majd 2015-ben jelezte Brüsszelnek, hogy Izlandot ne tekintsék többé tagjelölt országnak.
A 2009-ben benyújtott kérelmet ugyanakkor formálisan soha nem vonták vissza. A mostani referendum ezért egy korábban félbehagyott folyamat újraindításáról szólt.
A döntés értelmében Izland egyelőre marad az EU-n kívül, és Brüsszel helyett továbbra is Reykjavíkban marad a halászati jogokról szóló utolsó szó.
