Vlagyimir Putyin orosz elnök Donald Trump amerikai elnökkel és Hszi Csin-ping kínai államfővel tartana csúcstalálkozót, hogy tárgyaljanak az Ukrajna elleni háború lezárásáról. A tervről szóló beszámolók szerint Moszkva számára kedvező megállapodás születhetne, mégpedig Kijev bevonása nélkül.
A Wall Street Journal bennfentesekre hivatkozva arról írt, hogy a Kreml az ázsiai és csendes-óceáni gazdasági együttműködés (APEC) november 18-án és 19-én, a kínai Sencsenben tartandó csúcstalálkozójának margóján javasolta a találkozót.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője megerősítette, hogy tárgyalnak egy lehetséges találkozóról. Azt mondta az amerikai lapnak, hogy egyelőre nincsenek konkrét elképzelések sem a megbeszélésről, sem annak lehetséges napirendjéről. Mindhárom fél elismeri ugyanakkor annak elvi lehetőségét, hogy sor kerüljön egy ilyen találkozóra. Egy háromoldalú csúcstalálkozó rendkívüli diplomáciai esemény lenne.
Marco Rubio amerikai külügyminisztert a Trump, Putyin és Hszi közötti lehetséges találkozóról is kérdezték. „Beszéltek egy találkozóról” – mondta, hozzátéve, hogy nem tudja, véglegesítették-e már a megállapodást. Rubio Üzbegisztánban, újságírók előtt hangsúlyozta: Trump világosan kifejezte, hogy szeretné lezárni az ukrajnai háborút.
A Wall Street Journal egy, az ügyet ismerő volt orosz hírszerzőre hivatkozva azt írta, hogy Putyin javaslata az október 9-i Trump–Putyin telefonbeszélgetésre vezethető vissza.
A lap szerint Trump, aki közvetítőként tekint magára az ukrajnai háborúban, nyitott lehet Putyin kezdeményezésére. Egy magas rangú amerikai kormányzati tisztviselő is úgy nyilatkozott , hogy az ötlet kedvező fogadtatásra találhat. Az amerikai elnök az elmúlt hetekben egyre inkább eltávolodott Ukrajnától és Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktől.
Trump nemrég felfüggesztette a már elfogadott, Oroszországot sújtó szankciók egy részét is. Vitatott politikáját azzal indokolja, hogy nem akarja elzárni Moszkvát a tárgyalások lehetőségétől. A Truth Social közösségi oldalon azt írta, hogy a háború lezárásán dolgozik, és „nagy előrelépés” történt. Bejegyzésében „túszokról” folytatott tárgyalásokat is említett, valószínűleg a két háborús fél foglyaira utalva, részleteket azonban nem közölt.
Az Egyesült Államok eddigi közvetítési kísérletei nem hoztak áttörést a háború lezárásában. Trumpot bírálatok érték amiatt, hogy az általa elindított iráni háború mellett háttérbe szorulhat az Oroszország által több mint négy éve megkezdett ukrajnai invázió ügye.
Zelenszkij, akit Trump az elmúlt hetekben többször is kellemetlen helyzetbe hozott politikájával, azzal vádolta az amerikai elnököt, hogy nem akarja befejezni a háborút, és valószínűleg soha nem is akarta. Az ukrán elnök szerint Ukrajna jelentős pénzügyi támogatást kapott az európai országoktól és Joe Biden korábbi amerikai kormányzatától.
Trump ismét elégedetlenségének adott hangot az orosz dízelfinomítók elleni ukrán támadások miatt. Az amerikai elnök hetek óta az ukrán kormányt teszi felelőssé a világszerte tapasztalható dízelhiányért. Bírálói szerint ezzel az iráni háború következményeiről próbálja elterelni a figyelmet.
Az iráni háború kitörése után az üzemanyagárak meredeken emelkedtek. Az árak a megélhetési költségek számos más elemére is hatással vannak, így az áremelkedés komoly politikai nyomást helyez Trumpra a közelgő kongresszusi választások előtt. Sok amerikai közvetlenül a pénztárcáján érzi a drágulást, ami egyre nagyobb elégedetlenséget vált ki.
Trump dicsérte Oroszországot, amiért alacsony áron több millió hordó dízelüzemanyagot exportál. Az amerikai elnök körülbelül másfél hete váratlanul bejelentette, hogy Oroszország több százezer tonna dízelt bocsát az Egyesült Államok és a világpiac rendelkezésére.
Ennek fejében az Egyesült Államok ideiglenesen felfüggesztette az orosz üzemanyagot érintő szankciók egy részét. Az orosz kormány szintén enyhített a korábbi exporttilalmon, és részben feloldotta a dízelkivitel korlátozását.
Azóta már az első orosz dízelszállítmányokról is megjelentek hírek, a kivitel pontos mennyisége azonban egyelőre nem ismert.
