Az egyezmény komoly gazdasági lehetőségeket jelenthet az amerikai vállalatok számára, ugyanakkor komoly nemzetközi aggodalmakat is kiváltott az esetleges nukleáris fegyverkezési kockázatok miatt.
A megállapodás részleteit egyelőre nem hozták nyilvánosságra, de amerikai sajtóértesülések szerint az egyezmény akár azt is lehetővé teheti, hogy Szaúd-Arábia saját területén urándúsítást végezzen. Ez különösen érzékeny kérdés, mivel az urándúsítás ugyan békés célokra, például atomerőművek üzemanyagának előállítására használható, de megfelelő szinten nukleáris fegyverek fejlesztésére is alkalmas lehet.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter visszautasította azokat a bírálatokat, amelyek szerint az egyezmény növelheti egy jövőbeli szaúdi atomfegyver-program esélyét. Mint mondta, az Egyesült Államok nem köt olyan megállapodást, amely veszélyeztetné a nukleáris fegyverek terjedésének megakadályozását.
A kritikusok azonban arra figyelmeztetnek, hogy ha Washington valóban engedélyezi Szaúd-Arábiának a saját urándúsítási kapacitás kiépítését, az jelentős változást jelentene az amerikai politikában. Az Egyesült Államok korábban szigorúbb feltételeket szabott hasonló együttműködésekhez, például a 2009-es, Egyesült Arab Emírségekkel kötött megállapodás esetében, amelyben Abu-Dzabi lemondott saját üzemanyag-előállításáról.
A megállapodás másik fontos eleme, hogy az Egyesült Államok korábban Szaúd-Arábia és Izrael kapcsolatainak normalizálásához kötötte a nukleáris együttműködés lehetőségét. A mostani egyezség azonban úgy tűnik, hogy ezt a feltételt nem tartalmazza.
A döntés különösen érzékeny időszakban született, amikor a Közel-Keleten ismét nőnek a feszültségek Irán körül. Szaúd-Arábia régóta attól tart, hogy Irán nukleáris képességekre tehet szert, miközben Teherán továbbra is azt állítja, hogy atomprogramja kizárólag békés célokat szolgál.
A szaúdi vezetés évek óta dolgozik saját nukleáris programjának kiépítésén. Mohammed bin Szalmán trónörökös korábban kijelentette: országa nem akar atomfegyvert fejleszteni, de ha Irán mégis nukleáris fegyverhez jutna, Szaúd-Arábia nem maradna le.
Az amerikai–szaúdi nukleáris együttműködés így nemcsak energetikai beruházásról szól, hanem komoly geopolitikai jelentősége is van. Az egyezmény hosszú távon átalakíthatja a közel-keleti erőviszonyokat, miközben újabb vitát indíthat arról, hogyan lehet megakadályozni a nukleáris fegyverek terjedését egy már amúgy is feszült térségben.
(via)
