Állandó kérdés, vajon tényleg megéri-e ekkora albérletárak mellett folyamatosan másnak a zsebét gyarapítani. Az emberek fejében ugyanis az él, hogy ma már a lakhatásunkra költött pénzből ki tudjnánk fizetni a lakáshitel törleszőjét is.
A képlet azonban sajnos nem olyan fekete-fehér, ahogy azt mi, egyszerű halandók gondolnánk. Az, hogy mi éri meg egy sokrétű kérdés.
Egyrészről érdemes tisztában lenni a magyar ingatlanárakkal. Az Otthon Centrum adatai szerint a fővárosban például a használt tégla lakások négyzetméterárai 700 000 – 1 360 000 forint között alakultak az év első három hónapjában. A vidéki városokban is 500-800 ezer forint között alakult az átlagos négyzetméterár.
Ez pedig legyünk őszinték eddig egészen rémísztő. De az albérletek oldaláról sincsenek jobb híreink.
Budapesten az év első három hónapjában átlagosan 247 ezer forintért lehetett lakást bérelni. Az egyszobás lakásokért átlagosan 182 ezer, a kétszobásokért 221 ezer forintot, a háromszobásokért pedig 333 ezer forintot kértek a bérbeadók. Ugyanakkor a legnagyobb vidéki városainkban 160 ezer forint volt a havi bérleti díj átlagértéke.
Tehát bármelyik oldalra is néz az ember sírhatnékja támad. Benedikt Károly, az OC szakértője szerint pedig ez még csak a felszín. Az, hogy kinek mi éri meg jobban rengeteg mindentől függ.
Érvek az albérlet mellett
“Élethelyzettől és az anyagi lehetőségektől függ, hogy kinek éppen mire van szüksége, illetve mit tud megfizetni. A tulajdon és a bérlet egymással nem teljesen összehasonlítható opciók.
Akinek átmenetileg van szüksége egy bizonyos földrajzi helyen megoldani a lakhatást (pl. mert ide jár egyetemre, vagy munkahelyet váltott), de nem feltétlenül szeretne tartósan letelepedni, az inkább bérletben gondolkodik, főleg, ha nincs megtakarítása, vagy nem jogosult az elérhető támogatásokra.” – kezdett bele az ingatlanszakértő.
A saját ingatlannak persze megvannak a saját előnyei és hátrányai. Ha megvesszük lesz egy értékálló befektetésünk, hiteltörlesztés esetén úgy 10-20 év múlva. Azonban ebben az esetben a mobilitástól szinte teljesen elköszönhetünk, ráadásul minden tulajdonjoggal járó kötelezettség is a miénk. Azaz, ha vizesedik a fal, akkor nekünk kell megjavítani, ha elromlott a bojler mi álljuk. Ezzel ellentétben a bérlésnél mindez a tulajdonosra hárul. “Azt, aki bérel a bérleti díjon túl semmi plusz költség nem terheli. Minden a főbérlő felelőssége, legrosszabb esetben is csak a kaució miatt aggódhatunk. Ráadásul a szerződésben a feltételek rugalmasak, így ha akarunk továbbálltunk. Persze hátránya az is, hogy a bérbeadó kirakhatja a bérlőt, ha úgy alakul, hogy másnak akarja kiadni, vagy saját magának van szüksége a lakásra, tehát nagyobb a bizonytalanság.” – fűzte hozzá az OC szakembere.
Fedezeti táv lehet a mérvadó
“Az úgynevezett fedezeti táv nagyjából jól mutatja meg azt az időtávot, amely után már a vásárlás éri meg jobban. Magyarországon ez jelenleg 4-8 év között mozog lokációtól függően, azaz ha valaki 4-8 évnél többet szeretne biztosan egy helyben, ugyanabban a lakásban lakni, akkor nagy valószínűséggel a vásárlás jobban megéri számára. Ez alapján akár már egy vidéki városban tanuló egyetemistának is jó alternatíva lehet az adott városban vásárolni egy ingatlant, főleg úgy ha a későbbiekben ott is szeretne lakni. Fontos azonban, hogy a kezdeti költségek jóval magasabbak vásárlás esetén, hiszen az önerő több milliós költségét mindenképpen elő kell teremteni. Ezen az idén bevezetett 10%-os önerős szabály az első lakásvásárlók esetében segítséget nyújt ugyan, de ha a fővárosban akár csak egy 30-40 millió forintos kis lakást nézünk , még így is 3-4 millió forint kezdőtőke kell. Plusz a további járulékos költségek összege. Lakásbérlés esetén amennyiben a fővárosban egy 200 ezer forintos albérletet nézünk, az induló költség csak 600 ezer forint átlagosan.” – egészítette ki egy kicsit más szemszögből a fentieket Benedikt Károly.
Nem fedezi a hitel a vételárat
Összegezve a vásárlás anyagilag jobban megéri, a bérlésnek viszont hatalmas előnye a rugalmasság. Ráadásul a kezdeti költségek is alacsonyabbak, hiszen az egyik esetben kéthavi lakbért kell letétbe tennünk, a másikban pedig egy többtízmilliós önrészt előteremtenünk. “Elsőre úgy tűnik, hogy közel azonos a havi hiteltörlesztés és a bérleti díj, de valójában a hitel jellemzően a vételárnak csak egy – jövedelemtől és az ingatlan értékétől függően – kisebb vagy nagyobb részét jelenti, tehát akinek nincs meg az önerőhöz szükséges tőkéje, az nem tud vásárolni” – mondta ki a nagy igazságot az OC szakértője.
Érdekesség azonban, hogy Benedikt Károly szerint láthatóan csökken a fiatalabb generáció részéről a saját tulajdonhoz való ragaszkodás. Ez jó a bérleti kultúra fejlődésének, azonban azt nem tudni, hogy mitől van. Ennyire lemondtak volna arról, hogy támogatás nélkül saját ingatlanhoz jussanak, vagy ennyire ragaszkodnak a mobilitásukhoz.
