ACNEWS

G20-csúcs: nesze semmi, fogd meg jól

Fotó: Shutterstock
Fotó: Shutterstock
A G20-ak csúcstalálkozóján a résztvevők óvatos nyilatkozatban állapodtak meg a világválságokról. A hangsúlyt a fejlesztési kérdésekre helyezték.
Hirdetés
Ad image

Az ukrajnai és a közel-keleti háborúkkal kapcsolatos minimális konszenzus mellett a vezető gazdasági hatalmak G20-csoportjának Rio de Janeiróban éppen csak sikerült véglegesítenie egy közös csúcstalálkozói nyilatkozatot. A 85 pontból álló dokumentumot a brazil elnökség már a csúcstalálkozó első napján közzétette.

A tavalyi indiai csúcstalálkozóhoz hasonlóan az Ukrajna elleni orosz háborút az országok többsége már nem ítéli el kifejezetten. Ez a két évvel ezelőtti találkozón is így volt. Oroszországot – amely maga is a G20 tagja – ismét nem említik az ukrajnai háborúról szóló szövegben. Csak egy általános utalás van „az emberi szenvedésre és a háború további negatív hatásaira”, például az élelmiszer- és energiabiztonságra.

A Hamász-terrort meg sem említették

A Hamász 2023. október 7-én Izrael ellen elkövetett terrortámadása sem kerül említésre. A nyilatkozatban a „20-as csoport” most a Gázai övezetben kialakult humanitárius helyzet és a libanoni eszkaláció miatt fejezi ki aggodalmát. A humanitárius segítségnyújtást sürgősen ki kell terjeszteni, és meg kell erősíteni a polgári lakosság védelmét – ez egyértelmű üzenet Izraelnek. A G20-ak továbbá megerősítették a palesztinok önrendelkezési jogát és a kétállami megoldás melletti „rendíthetetlen elkötelezettséget”.

A csúcstalálkozót megelőzően Gideon Saar izraeli külügyminiszter felszólította a G20-akat, hogy közleményükben ismerjék el Izrael önvédelemhez való jogát, követeljék a túszok szabadon bocsátását, és ítéljék el a Hamász és a Hezbollah terrorszervezeteket, amelyek ellen Izrael háborút folytat a Gázai övezetben és Libanonban. „Egy olyan nyilatkozat, amely nem említi ezeket a pontokat, csak arra bátorítja Iránt és szövetségeseit, hogy továbbra is instabilitást keltsenek a Közel-Keleten” – írta Saar.

Zelenszkij nem kapott meghívót

Az ukrajnai és a közel-keleti konfliktus jelenti a legnagyobb szakadékot a G20-ak országai között. A csoportba tartoznak a nagy nyugati demokráciák, mint az USA, Németország, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság, de olyan tekintélyelvű államok is, mint Oroszország és Kína. A házigazda Brazília, valamint olyan országok, mint India és Dél-Afrika, a két tábor között állnak – írja a blick.ch.

A házigazda, Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök még csak napirendre sem tűzte a két háborút. És nem hívta meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt sem, a nyugati országok bosszúságára. Lula olyan napirendet követett, amely elsősorban az úgynevezett „globális Dél”, azaz Latin-Amerika, Afrika és Ázsia feltörekvő országainak kérdéseit helyezte előtérbe.

A szupergazdagok megadóztatása, éghajlatváltozás

A végleges dokumentumba az éhezés és a globális felmelegedés elleni küzdelmet, valamint a nemzetközi szervezetek reformját is beemelték. A G20-államok a jövőben a szupergazdagok hatékony megadóztatására is törekedni kívánnak. A nyilatkozat szerint anélkül, hogy beavatkoznának az államok adószuverenitásába, együtt fognak dolgozni a nagyon gazdag egyének hatékony megadóztatásán. Ez megerősíti a G20-ak pénzügyminiszterei által júliusban elért minimális konszenzust.

A G20-ak Rióban megerősítik azt a nemzetközileg elfogadott célt is, hogy a globális felmelegedést 1,5 fokra korlátozzák. Az éghajlatváltozás finanszírozásának kérdését illetően várakozással tekintenek a Bakuban megrendezésre kerülő klíma-világkonferencia sikeres kimenetele elé.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának reformja

A zárónyilatkozatban a G20-államok kinyilvánítják azt a szándékukat is, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának reformjára törekednek. A legfontosabb iparosodott és feltörekvő országok a korábban alulreprezentált afrikai, ázsiai, latin-amerikai és karibi régiók jobb képviseletét szorgalmazzák.

Rióban elindították az éhezés és szegénység elleni globális szövetséget is. A zárónyilatkozat szerint nem a tudás vagy az erőforrások hiánya, hanem a politikai akarat hiánya áll fenn ahhoz, hogy az emberek hozzáférjenek az élelmiszerekhez. A csoport elkötelezte magát az iskolai étkeztetési programok és a mikrofinanszírozáshoz való jobb hozzáférés mellett. A kezdeményezés a brazil G20-elnökség egyik központi témája. „Ez lesz a legnagyobb örökségünk” – mondta Lula a csúcstalálkozó kezdetén.

Facebook
Twitter
Reddit
Telegram
Email
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés