„Ez az a világbajnoki döntő, amelyről már van érdemi televíziós összefoglaló, amit élőben követett a fél világ. Ezt olyan előzmények tették izgalmasabbá, mint a magyar csapat négy és fél éves veretlenségi sorozata, a londoni 6-3, az olimpiai bajnoki cím, az elődöntő és a negyeddöntő – Brazília és Uruguay az előző két vb legjobbjának a magabiztos, ugyanakkor heroikus küzdelemben való legyőzése – tehát egy olyan döntő volt, amire az egész világ odafigyelt, és még azt is megkockáztatom, hogy a világ nagy része a magyarokkal szimpatizált. Egy hihetetlen nagy meglepetés volt az, hogy végül a németek nyertek” – mondta az M4 Sportnak Szőllősi György szakíró.
Szöllősi György azt is felidézte, hogy a magyar csapatot több tényező is hátráltatta, ezek között említette az időjárást, a játékvezető tévedéseit vagy az elődöntő utáni hosszú és fárasztó éjszakát, mivel elmondása szerint népzenei fesztivál volt a magyar csapat szállodája előtti téren.
„Hiába rendelkeztünk a világ legjobb játékosaival, hiába hittük el, hogy „nem veszíthetünk, hogy a nyolcadik percben 2-0-ra vezettünk. Nincs olyan csapat a világon, a legprofibb csapat sem, amely ilyen előzmények után – a németek elleni 8-3 után és kétgólos vezetés mellett – ne engedett volna ki picit. Hát ez hiba volt, ma már tudjuk, meg azóta sok bizonyítékot szolgáltatott rá a sporttörténelem, hogy soha sem szabad kiengedni” – fogalmazott Szöllősi.
Hangsúlyozta, hogy hetven év távlatából már nem a döntő elvesztése volt a legfájóbb, hanem ennek a bizonyos mérkőzésnek a következménye. Szerinte ugyanis a politika elengedte a magyar futballt, elmaradtak a fejlesztések és az elszigeteltség miatt hazai szinten visszafejlődött és hanyatlani kezdett a sportág. Az azóta eltelt időszak pedig megmutatta, hogy bár akkor az országot sokként érte a vereség, a magyar futball mégis akkor érte el az eddigi legnagyobb sikerét.
