A Visegrádi Felső-öbölben szokatlan, ám természetbarát módszerrel próbálják megfékezni az inváziós növények terjedését: a természetvédők munkagépek és gyomirtók helyett juhokat állítottak „szolgálatba”. A cikta, a cigája és a racka folyamatos legelésével igyekeznek megakadályozni, hogy a korábban megtisztított területet ismét ellepjék az özönnövények.
A kezelés helyszíne egy, a bős–nagymarosi vízerőmű építéséhez kapcsolódóan létrejött mesterséges földnyelv. A területet korábban agresszíven terjedő, idegenhonos növények hódították meg, köztük a gyalogakác, a zöld juhar és az amerikai kőris.
Ezek a fajok gyorsan terjednek, és komoly veszélyt jelentenek az őshonos növényzetre. Sűrű állományaikkal kiszorítják a helyi fajokat, miközben fokozatosan átalakítják az élőhely természetes állapotát.
Önkéntesek tisztították meg a területet
A természetvédelmi munka első lépéseként önkéntesek segítségével távolították el az özönnövények jelentős részét. A kivágás azonban önmagában nem oldotta meg a problémát, mivel számos inváziós faj a visszavágás után újra kihajt.
Ekkor kaptak fontos szerepet a juhok.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága helyi családokkal együttműködve cikta, cigája és racka juhokat vont be a terület kezelésébe. Az állatok folyamatosan legelik a frissen megjelenő hajtásokat, így a növényeknek egyre kevesebb lehetőségük marad arra, hogy újra megerősödjenek – írja az AgroInform.
A módszer egyik legnagyobb előnye, hogy nincs szükség vegyszerekre, miközben a terület rendszeres kezelése is megoldható. A juhok ráadásul nemcsak a természetvédelmi munkában segítenek, hanem a hagyományos magyar állattartásnak is új funkciót adnak.
Három év után már látszik a hatás
A több éven át tartó legeltetés eredménye már most érzékelhető. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának tapasztalatai szerint az intenzív legeltetés harmadik évére a korábban visszavágott gyalogakácok közel fele már egyáltalán nem hajtott ki újra.
A szakemberek szerint ez biztató eredmény, ugyanakkor az inváziós növények visszaszorítása hosszú távú feladat. A területet továbbra is rendszeresen kezelni kell, hogy az özönfajok ne tudjanak ismét elszaporodni.
A legeltetés így nem egyszeri beavatkozás, hanem folyamatos természetvédelmi munka része.
Őshonos növényekkel állítanák helyre az élőhelyet
A következő lépésben a szakemberek tovább szeretnék növelni a terület természetességét. Ennek részeként őshonos cserjefajok telepítését is tervezik.
A cél egy olyan élőhely kialakítása, ahol az őshonos növények fokozatosan visszanyerhetik a teret, az inváziós fajok pedig háttérbe szorulnak. Ez hosszú folyamat, de a jelenlegi eredmények alapján a juhoknak fontos szerepük lehet benne.
A Visegrádi Felső-öböl példája arra is rávilágít, hogy a természetvédelemben nem mindig a legmodernebb technológia jelenti a megoldást. Néha elegendő egy jól megválasztott nyáj: a rackák, cigáják és cikták ezúttal nem egyszerűen legelnek, hanem aktív természetvédelmi „munkát” végeznek.
