Carney szerint Washington az utolsó pillanatban túl sokat követelt, miközben túl keveset ajánlott, ezért Ottawa nem fogadta el a megállapodást.
A kanadai kormányfő egyértelművé tette, hogy országa nem akar engedni az amerikai nyomásnak. „Kanada erős, Kanada készen áll, Kanada egységes” – hangsúlyozta, és amikor arról kérdezték, hogy kereskedelmi háború zajlik-e a két ország között, azt mondta: „Háborúban vagytok, amikor megtámadnak – minket is megtámadtak.”
A konfliktusnak komoly gazdasági ára lehet. Kanada exportjának mintegy 70 százaléka az Egyesült Államokba irányul, így az amerikai vámok és a kanadai ellenvámok mindkét oldalon jelentős károkat okozhatnak. A feszültség már az amerikai alkohol- és borágazatot is sújtja: Kanada több tartományában levették az amerikai termékeket az üzletek polcairól, az amerikai borexport pedig a BBC által idézett adatok szerint 78 százalékkal esett vissza.
A kanadai társadalom jelentős része támogatja a keményebb fellépést. Felmérések szerint sokan inkább vállalnák a gazdasági következményeket, mint hogy Ottawa további engedményeket tegyen Washingtonnak. Carney legnagyobb kihívása most az lesz, hogy meggyőzze a kanadaiakat: a rövid távú gazdasági fájdalom megéri az amerikai nyomással szembeni kiállást.
A kanadai tartományok vezetői egyelőre egységesen támogatják a kormány álláspontját. A konfliktus azonban mindkét ország számára komoly kockázatot jelent, hiszen két évtizedek óta szoros gazdasági kapcsolatban álló szövetséges kereskedelmi háború felé sodródik.
