Hosszú évek után ismét komoly fejlesztések indulhatnak a hazai szélenergia-piacon. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter bejelentette, hogy a kormány több mint 700 megawattnyi új szélerőművi kapacitás hálózati csatlakozása előtt nyitja meg az utat. A mostani program azonban csak a kezdet: 2027 és 2030 között legalább 4000 megawattnyi szélerőművi hálózati kapacitást pályáztatnának meg.
„Jó hírrel jelentkezünk, hosszú évek után újra megnyitjuk az utat a szélerőmű-fejlesztések előtt Magyarországon” – jelentette be Kapitány István kedden a közösségi médiában.
A miniszter szerint a cél olyan beruházások ösztönzése, amelyek egyszerre erősítik az ország energiaellátását, munkát és megrendelést biztosítanak a magyar vállalkozásoknak, valamint a fejlesztéseknek helyet adó települések számára is gazdasági előnyöket teremtenek.
„Ezért írtuk ki az új szélerőművi kapacitáspályázatot. […] Ez nem támogatási pályázat. A szélerőművek megépítésére nem osztunk ki se uniós, se magyar költségvetési támogatást. A beruházásokat magántőke finanszírozza. Az állam feladata az, hogy megteremtse a feltételeket, világos szabályokat alkosson, fejlessze a hálózatot és közben érvényesítse a magyar gazdaság, a magyar vállalkozások és a helyi közösségek érdekeit.”
Több mint 700 megawatt kapacitásra lehet pályázni
A most meghirdetett programban hat járás kilenc hálózati csomópontján összesen 702 megavoltamper új hálózati betáplálási kapacitás válhat elérhetővé.
A pályázatokat szeptember 4. és október 30. között lehet benyújtani, az eredményhirdetésre legkésőbb december 13-ig kerül sor. A legkisebb pályázható projekt is jelentős beruházást jelent: legalább 16 megawatt beépített teljesítményre és ugyanekkora betáplálási kapacitásra lehet pályázni. A kormány arra is ügyelne, hogy a lehetőséget ne egyetlen szereplő szerezze meg.
„Arra is figyelünk, hogy ne egyetlen szereplő vigye el az egész lehetőséget, egy vállalt csoport összesen legfeljebb 200 megavoltamper, egy hálózati csomóponton pedig legfeljebb 100 megawatt kapacitást szerezhet” – mondta a miniszter.
2030-ig 4000 megawatt lehet a cél
Kapitány István szerint a mostani pályázat egy hosszabb távú program első állomása. A tervek alapján 2027 és 2030 között összesen legalább 4000 megawatt szélerőművi hálózati kapacitást pályáztatnának meg, ami évente átlagosan mintegy 1000 megawattnyi új lehetőséget jelentene.
A miniszter szerint Magyarországnak olyan energiarendszerre van szüksége, amely több technológiára támaszkodik. A napenergia az elmúlt években jelentős fejlődésen ment keresztül, önmagában azonban nem képes folyamatosan termelni. A szélenergia eltérő termelési profillal egészítheti ki a napelemes kapacitásokat – írja az Index.
A kormány ezért a nap- és szélenergiát nem egymás konkurenciájának, hanem egymást kiegészítő technológiáknak tekinti. Emellett az atomenergia, a gázerőművek és az energiatárolás is része lehet a jövő energiamixének.
A hazai termelés csökkentheti az importfüggőséget
Kapitány István szerint a szélerőművek nem csupán megújuló energiát termelnek, hanem az ország energiafüggetlenségét is erősíthetik.
„Minél több villamos energiát termelünk itthon, annál kevésbé függünk a külföldi energiahordozóktól, az importlehetőségektől és a nemzetközi energiapiacok árkilengéseitől. Ez nemcsak energetikai, hanem gazdasági kérdés is. A kiszámíthatóbb és versenyképesebb hazai energiatermelés mérsékelheti az energiaköltségeket, javíthatja a magyar vállalkozások versenyképességét és erősítheti Magyarország ellátásbiztonságát. 4000 megawatt szélerőművi kapacitás évente mintegy 9-10 terawattóra villamos energiát termelhet” – közölte.
Kedvező termelési adottságok mellett az éves szélenergia-termelés akár a 10 terawattórát is meghaladhatja, ami a jelenlegi magyar villamosenergia-felhasználás közel egyötödének felelne meg.
1,5 milliárd euró jut a hálózat fejlesztésére
Az új szélerőművek rendszerbe kapcsolásához azonban megfelelő villamosenergia-hálózatra is szükség van. A kormány ezért a következő években jelentős hálózatfejlesztéseket tervez.
A fejlesztésekre 1,5 milliárd eurónyi, Magyarországra érkező uniós forrást fordítanak. Ez a pénz azonban nem magukat a szélerőműveket finanszírozza, hanem az új termelőkapacitások csatlakozásához szükséges hálózati feltételek megteremtését szolgálja. A szélerőművek megépítése továbbra is magánbefektetők feladata lenne.
Az energiatárolás szintén szerepet kapna a rendszerben. A pályázók akkumulátoros tárolót is telepíthetnek a szélerőművek mellé, ami többletpontot jelenthet az elbírálás során. Ehhez a tároló kapacitásának el kell érnie legalább a megpályázott kapacitás 5 százalékát.
A települések is profitálhatnak
A program egyik fontos eleme, hogy a szélerőműveknek helyet adó települések közvetlenül is részesedjenek a beruházások gazdasági előnyeiből.
A pályázatok értékelésében a legnagyobb, 20 százalékos súlyt az egyszeri helyi pénzügyi hozzájárulás kapja. Többletpont járhat azért, ha a beruházó megawattonként 10 ezer eurónál nagyobb összeget vállal, a maximális pontszámhoz pedig 50 ezer eurós hozzájárulás szükséges.
Egy 100 megawattos beruházásnál ez akár 5 millió eurós, vagyis mintegy 1,8 milliárd forintos egyszeri hozzájárulást is jelenthet a helyi közösség számára. Emellett évente jelentkező, a megtermelt villamos energiához kötött pénzügyi hozzájárulással is számolnak. Ez a pályázatok értékelésében további 15 százalékos súlyt képvisel.
A rendszerbe az energiaközösségeket is bevonnák: a pályázóknak vállalniuk kell, hogy a hálózati betáplálási jogosultsággal rendelkező társaságban fennálló tulajdoni részesedésük 25 százalékára vételi jogot biztosítanak megújulóenergia-közösségek számára. A kormány célja ezzel az, hogy a helyi közösségek ne csupán elszenvedői vagy befogadói legyenek az energetikai beruházásoknak, hanem közvetlenül is érdekeltek legyenek azok sikerében.
Nyilvános versenyben osztanák ki a kapacitásokat
Kapitány István szerint a pályázati rendszer arra is garanciát adhat, hogy a hálózati csatlakozási lehetőségeket ne egyedi döntésekkel osszák ki.
„A pályázati rendszer azt is biztosítja, hogy a hálózati csatlakozási lehetőségeket ne egyedi döntésekkel vagy előre kiválasztott szereplők között osszák szét. A rendelkezésre álló kapacitásokat nyilvános, szabályozott eljárásba, előre meghatározott és ellenőrizhető értékelési szempontok alapján ítélik oda. Ezt szolgálja az egy vállalatcsoport által megszerezhető kapacitás korlátozása is. A cél az, hogy valódi verseny alakuljon ki, és több, egymástól független beruházó is részt vehessen a programban. Nem egyedi döntésekkel osztjuk ki a kapacitásokat, hanem nyilvános versenyt teremtünk világos szabályokkal és számonkérhető vállalásokkal” – fogalmazott a miniszter.
Európa sem fordít hátat a szélenergiának
Kapitány István arra az állításra is reagált, amely szerint Európa már elfordulna a szélenergiától, és egyes országok a meglévő szélerőművek lebontását terveznék.
A miniszter szerint az európai fejlesztési tervek éppen az ellenkező irányt mutatják. Az Európai Unió megújulóenergia-céljainak teljesítéséhez 2030-ra 500 gigawatt fölé kellene emelni az uniós szélerőművi kapacitást, miközben az Európai Bizottság külön programokkal gyorsítaná a beruházásokat és az engedélyezést. Németország például 2030-ra 115 gigawatt szárazföldi és további 30 gigawatt tengeri szélerőművi kapacitással számol.
A magyar program így egy szélesebb energiapolitikai stratégia része lehet: több hazai energiatermelést, kisebb importkitettséget, erősebb villamosenergia-hálózatot és nagyobb gazdasági szerepet ígér a magyar vállalkozásoknak és a beruházásokat befogadó településeknek.
