„Ha a nemzetközi közösség eltűri Szerbia cselekedeteit, akkor háború lesz. Szerbia azt akarja elérni, hogy Koszovó Brüsszelben tárgyaljon a területi kérdésekről. Szerencsére a kísérlete nyolc nappal ezelőtt kudarcot vallott, de nem tudjuk, hogy mik a tervek a jövőre nézve ” – mondta a miniszter hétfőn.
Gervalla-Schwarzezért felszólította az EU-t, hogy fagyassza be Szerbia tagjelölti státuszát, és állítsa le a pénzbeli kifizetéseket.
Vjosa Osmani koszovói elnök csütörtökön az északi szomszédját, Szerbiát és annak elnökét, Aleksandar Vučićot tette felelőssé az erőszak eszkalálódásáért az ország északi részén. „Szerbia továbbra is területi követeléseket támaszt Koszovóval szemben, és megpróbálja a krími modellt megvalósítani” – mondta, utalva Oroszország ukrajnai akcióira.
Körülbelül egy héttel ezelőtt 30 fegyveres és álarcos férfi nyitott tüzet koszovói rendőrökre egy faluban, nem messze a szerb határtól. A rendőrség szerint egy rendőr és három támadó halt meg a lövöldözésben. Az incidens óta a határon lévő szerb csapatok gyülekezéseiről érkeztek jelentések – írja a krone.at.
A NATO ezért azt tervezi, hogy növeli jelenlétét a nyugat-balkáni országban. Jelenleg mintegy 3400 KFOR-katona állomásozik Koszovóban.
Koszovó 2008-ban nyilvánította ki függetlenségét Szerbiától. Ezt sem a belgrádi kormány, sem a koszovói szerb kisebbség nem ismeri el. Koszovó lakosságának több mint 90 százaléka albán etnikumú. Az ország északi részén azonban a szerbek alkotják a többséget.
