A Tisza Párt parlamenti frakciója szombaton titkos szavazással döntött arról, kit jelöl köztársasági elnöknek. A választás Baka Andrásra, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökére esett. A jelöléshez szükséges ajánlásokat hétfő délelőttig kell benyújtani, az Országgyűlés pedig kedden választhatja meg az új államfőt.
A Tisza-frakció közleménye szerint Baka András több évtizedes hazai és nemzetközi jogászi, valamint bírói tapasztalattal rendelkezik. 1990 és 1998 között az Államigazgatási Főiskola főigazgatója volt, majd 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként dolgozott.
Hazatérése után, 2009-ben az Országgyűlés a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választotta. Megbízatása azonban nem teljesedett ki, miután az új alkotmányos rendszer bevezetésével 2012-től a Legfelsőbb Bíróság helyét a Kúria vette át, Baka András elnöki mandátuma pedig idő előtt megszűnt.
Strasbourgban is pert nyert Magyarországgal szemben
Baka András a Legfelsőbb Bíróság elnökeként több alkalommal bírálta a kormány igazságügyi reformjait, köztük a bírák nyugdíjkorhatárának csökkentését. Ezt követően az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult.
A strasbourgi bíróság 2016-ban nagykamarai ítéletében megállapította, hogy Magyarország megsértette Baka András véleménynyilvánítás szabadságához és bírósághoz forduláshoz fűződő jogait. A testület szerint elnöki megbízatásának idő előtti megszüntetése összefüggött azokkal a nyilvános kritikákkal, amelyeket a kormány igazságügyi reformjaival kapcsolatban fogalmazott meg.
Baka András ezt követően a Kúria tanácsvezető bírájaként folytatta munkáját.
A Tisza-frakció szerint a jogász egész pályafutása során kiemelten fontosnak tartotta a hatalmi ágak elválasztását, a jogállamiságot és a bírói függetlenséget. A párt úgy látja, hogy szakmai tapasztalata és függetlensége különösen fontos lehet egy olyan időszakban, amikor az ország alkotmányos berendezkedésének átalakítása kerülhet napirendre.
Magyar Péter néhány nappal a jelöltállítás előtt személyesen is találkozott Baka Andrással és Ruff Bálinttal a Miniszterelnökségen.
Hétfőn lejár a jelölési határidő
A köztársaságielnök-jelöléshez legalább negyven országgyűlési képviselő írásbeli ajánlása szükséges. Ezek benyújtásának határideje hétfő délelőtt 10 óra.
Az Országgyűlés kedden választja meg az új köztársasági elnököt. A választás időpontját Hallerné Nagy Anikó, az Országgyűlés tiszás alelnöke határozta meg, aki jelenleg ideiglenesen ellátja a házelnöki feladatokat.
A Fidesz és a KDNP illegitimnek tartja Sulyok Tamás elmozdítását, ezért nem vesz részt az államfőválasztási folyamatban. A Mi Hazánk Mozgalom Tóth Máté energiajogászt jelölte köztársasági elnöknek.
Polgár Judit nemet mondott
Az államfőjelölés előzménye, hogy Sulyok Tamás július végén aláírta a saját elmozdítását is tartalmazó tizenhetedik Alaptörvény-módosítást.
Magyar Péter ezt követően Polgár Juditot kérte fel köztársasági elnöknek. A sakknagymester azonban nem vállalta a jelölést. Indoklása szerint nem érez magában elegendő erőt ahhoz, hogy egy megosztott nemzet egyesítésének történelmi felelősségét magára vállalja.
A Tisza most Baka András személyében egy több évtizedes bírói és nemzetközi jogászi tapasztalattal rendelkező jelöltet állított. Hogy megszerzi-e a szükséges támogatást, és kedden valóban ő lehet-e Magyarország új köztársasági elnöke, az Országgyűlés szavazásán derül ki.
