Legyen szó precízen nyírt borostáról vagy tekintélyes rőzséről, az arcszőrzet régóta több a borotválkozás megúszásánál. A borbélyüzletekben nyírják, olajozzák és formázzák, az otthoni ápoláshoz pedig egész termékcsaládokat kínálnak. A gondosan ápolt külső ellenére azonban makacsul tartja magát a gyanú: vajon tényleg bacilustanya a szakáll? Ezt a kérdést járta körül az osztrák Heute.
Sokan emlékezhetnek az amerikai KOAT Action 7 News csatorna 2015-ös riportjára, amelyhez önkéntes férfiak szakállából vettek mintákat. A vizsgálat eredményeiből aztán a szakállak megdöbbentő koszosságát hirdető szalagcímek születtek.
Arról már kevesebb szó esett, hogy mindössze néhány mintát vizsgáltak meg, nem reprezentatív tudományos kutatást végeztek. Bizonyos baktériumok jelenléte ráadásul önmagában még nem jelent egészségügyi veszélyt. Mikroorganizmusok természetes módon élnek a testünkön: a simára borotvált bőrön is számtalan baktérium és gomba található.
Andreas Podbielski, a Rostocki Egyetemi Kórház orvosi mikrobiológusa az Öko-Test magazinnak elmondta: ezek a mikroorganizmusok a bőr természetes mikrobaközösségéhez, az úgynevezett mikrobiomhoz tartoznak. Közülük sok a bőr védelmében is szerepet játszik.
A szakállszálak további felületet kínálnak a mikrobáknak, közöttük pedig melegebb, nedvesebb környezet alakulhat ki, mint a szőrtelen bőrön. Ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy veszélyesebb kórokozók telepednének meg bennük. Podbielski szerint a szakállas és a borotvált bőrön élő mikroorganizmusok összetétele nagyrészt hasonló, bár a témában egyelőre kevés kutatás áll rendelkezésre.
Mit mutatnak a kutatások?
Különösen érdekesek a kórházi vizsgálatok, hiszen ott kiemelten fontos a higiénia. Egy 2014-es tanulmányban több mint négyszáz, szakállt viselő vagy borotvált arcú férfi egészségügyi dolgozó bőrén vizsgálták a baktériumokat. A szakállasok arcán nem találtak általánosan nagyobb baktériumterhelést.
Egy másik vizsgálatban azt nézték, összefügg-e a sebész szakállviselése a műtéti fertőzések gyakoriságával. Statisztikailag igazolható összefüggést nem találtak.
Mindez nem jelenti azt, hogy minden szakáll tiszta. Ezek a vizsgálatok azonban nem támasztják alá azt az általános vélekedést, hogy a szakáll önmagában higiéniai kockázatot jelentene.
A kezünkkel is szennyezhetjük a szakállunkat
Gondot okozhat viszont, ha valaki folyton babrálja, csavargatja vagy vakarja a szakállát. A kezünkkel naponta kilincseket, telefonokat és számtalan más felületet érintünk meg. Ha ezután az arcunkhoz nyúlunk, az azokon összeszedett mikroorganizmusokat a bőrünkre és a szakállunkra is átvihetjük.
A hosszabb szakállban emellett ételmaradékok és italok cseppjei is megtapadhatnak. Érdemes ezért minél kevesebbet nyúlkálni az arcunkhoz, rendszeresen kezet mosni és a szakállunkat is tisztán tartani.
