A párizsi Notre-Dame székesegyház újjáépítése nem kevesebb, mint egy csoda. Az egy hónap múlva esedékes újranyitás napján valószínűleg sokan, akiknek általában nem sok közük van a valláshoz és a templomépületekhez, ugyanezt fogják gondolni. „A székesegyházat öt éven belül újjáépítik, szebben, mint korábban” – mondta Emmanuel Macron francia elnök a szörnyű tűzvész utáni napon, amikor a hamu még ki sem hűlt.
Egyesek úgy gondolták, hogy merész dolog ilyen könnyelműen beszélni egy gótikus remekműről, amelynek tetőgerendája teljesen leégett, és amelynek ledőlt tornya hatalmas lyukat tépett a keresztút feletti kupolába.
Talán megalomániára való hajlama vagy politikai ösztöne volt ez, de Macronnak igaza volt. December 7-én, öt évvel és majdnem nyolc hónappal a tűzvész után ünnepélyesen újra megnyitják a székesegyházat. És még mielőtt december 8-án, Szűz Mária ünnepén megtartják az első misét, az elnök beszédet akar mondani a székesegyházban.
Aki a tűzvész előtt járt a Notre-Dame-ban, aligha fogja felismerni az épületet. A falakat megtisztították a több évszázados koromtól és kosztól. A megtisztított ablakokon keresztül minden eddiginél több fény fog beáradni, és felragyogtatja a frissen festett falfestmények üde színeit és aranylemezét. A 2300 szobor és a 8000 orgonasíp is megtisztult. Az, hogy a felújítás befejeződött – és az „évszázad építkezése” tartotta magát az ütemtervhez – elsősorban annak a példátlan adakozási hajlandóságnak köszönhető, amelyet a lángokban álló Notre-Dame drámai képei váltottak ki 2019. április 15-én.
Csaknem 850 millió euró gyűlt össze. 150 millió maradt az apszis és a támpillérek restaurálására, amelyet egyébként is el kellett volna végezni. Ez a munka az újranyitás után is folytatódik.
Franciaország egyik sajátossága, hogy az állam és a vallás szigorúbban elkülönül egymástól, mint máshol. Ugyanakkor szorosabban kapcsolódik egymáshoz, hiszen az állam tulajdonában van minden 1905 előtt épült templom és kolostor. Ekkor fogadták el a világiasságról szóló törvényt.
E törvény értelmében a Notre-Dame is az államé, ami megmagyarázza, hogy miért Macron lépett fel a főépítésvezetőként. A rekonstrukció irányításával kezdetben a francia fegyveres erők korábbi vezérkari főnökét, Jean-Louis Georgelint bízta meg. A tábornok nem érte meg az újranyitást; 2023-ban hegymászás közben halt meg. 2023-ban Macron szívesen rányomta volna a bélyegét a Notre-Dame-ra, például egy kortárs építész által tervezett toronnyal. Ezzel egy szintre került volna elődeivel, François Mitterrand-nal, aki az új Nemzeti Könyvtárat építtette. Vagy Jacques Chirac-kal, aki Párizsra hagyta a nem európai művészet múzeumát.
A Velencei Charta, amely előírja, hogy egy történelmi épületet baleset után az eredetihez hűen kell újjáépíteni, megakadályozta ezt. De Macronnak legalább sikerült elérnie, hogy a 19. századi ablakok egy részét – amelyeket azóta megtisztítottak és visszahelyeztek – kortárs művészek alkotásaival cseréljék ki, ami csak egy volt a Notre-Dame-mal kapcsolatos, érzelmeket felkavaró viták közül. Rachida Dati kulturális miniszter nemrégiben szembeszállt a franciaországi katolikus egyházzal, amikor azt javasolta, hogy a jövőben a látogatóknak belépődíjat kellene fizetniük. Kiszámolta, hogy egy öt eurós díjjal évente 75 millió eurót lehetne bevonni más templomok felújítására – írja a Bild.
Az egyházmegye ezzel szemben azt válaszolta, hogy az egyház küldetésének része, hogy „mindenkit feltétel nélkül befogadjon”. A Notre-Dame eddig nem tett különbséget zarándokok és turisták között, de ez valószínűleg amúgy is megváltozik, mivel a látogatóknak a jövőben egy weboldalon kell majd regisztrálniuk egy meghatározott idősávra. Ennek december elején kell elérhetővé válnia. Az imádkozó templomlátogatókat viszont továbbra is regisztráció nélkül beengedik, feltéve, hogy van szabad hely.
A nyitóünnepségek június 8-ig, pünkösdig tartanak – napi három szentmisével, számos zarándokcsoporttal és koncertekkel. A több mint 80 tagot számláló építők kórusa is fellép: az elmúlt öt évben a székesegyház felújításán dolgoztak, és munkájukat így szeretnék ünnepélyesen lezárni.
