Bár jelenleg nem okoz világjárványt, a magas halálozási aránya és a terjedési módja miatt a potenciális pandémiás fenyegetések között tartják számon.
A vírust először 1998-ban azonosították Malajziában, és azóta főként Dél- és Délkelet-Ázsiában – különösen Bangladesben és Indiában – jelenik meg időről időre. A betegség természetes hordozói a gyümölcsevő denevérek, amelyekről az emberre közvetlenül, fertőzött állatokon (például sertéseken) keresztül, illetve szennyezett élelmiszerekkel is átterjedhet. Emellett dokumentált az emberről emberre történő fertőzés is, főként szoros kontaktus esetén, például kórházi környezetben.
A Nipah-vírus különösen azért aggasztó, mert rendkívül súlyos betegséget okoz. A fertőzés kezdetben influenzaszerű tünetekkel – láz, fejfájás, köhögés – indulhat, majd gyorsan súlyosbodhat: agyvelőgyulladás (encephalitis), légzési elégtelenség, sőt kóma is kialakulhat. A halálozási arány rendkívül magas, a becslések szerint 40–75% között mozog, ami az egyik legveszélyesebb ismert vírusok közé emeli.
11 fertőzöttből 8 elhunyt
A jelenlegi helyzetet tekintve 2025 és 2026 között csak néhány tucat esetet jelentettek, főként Bangladesből és Indiából, de ezek jelentős része halálos kimenetelű volt. Egy WHO-kockázatértékelés szerint 2025 eleje és 2026 márciusa között például 11 fertőzést és 8 halálesetet regisztráltak ebben a régióban.
2026 elején Indiában, Nyugat-Bengál államban újabb kisebb járvány alakult ki: több esetet, köztük egészségügyi dolgozók fertőzését is megerősítették. A hatóságok gyors kontaktkutatással és izolációval próbálták megfékezni a terjedést, és bár több száz embert vizsgáltak, szélesebb körű fertőzésre nem találtak bizonyítékot.
A szakértők szerint jelenleg a globális kockázat alacsony, mivel a vírus nem terjed könnyen emberről emberre, és az eddigi kitörések általában lokalizáltak maradtak. Ugyanakkor a helyzetet komolyan veszik: több ázsiai ország például szigorúbb egészségügyi ellenőrzéseket vezetett be a határokon egy-egy kitörés idején.
A legnagyobb problémát az jelenti, hogy nincs specifikus gyógymód vagy engedélyezett vakcina. A kezelés jelenleg csak tüneti, vagyis a betegek állapotának stabilizálására korlátozódik. Emiatt a WHO a Nipah-vírust a kiemelten veszélyes, kutatási prioritást élvező betegségek közé sorolja.
