A döntés egy több éven át húzódó tárgyalássorozatot zár le, amely nemcsak Japánt rázta meg, hanem egy befolyásos vallási szektára és a politikai elit kapcsolatrendszerére is reflektorfényt irányított.
Abe Sindzó gyilkosságának következményei
A japán közszolgálati televízió, az NHK szerint szerdán életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték azt a férfit, aki házi készítésű fegyverrel meggyilkolta Japán volt miniszterelnökét, Abe Sindzót. A döntés lezárja a több évig tartó tárgyalást, amelynek tárgya egy gyilkosság volt, amely megrázta Japánt – ahol meglehetősen ritka a fegyveres erőszak – és egy befolyásos vallási szektára irányította a figyelmet – írta a CNN.
Abe Sindzó 2020-ban egészségügyi okokból lemondott, ám továbbra is aktív szereplője maradt a japán politikának. Japán leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnökeként meghatározó befolyással bírt a bel- és külpolitikában egyaránt. Shinichi Tanaka bíró az ítélethirdetéskor hangsúlyozta az előre megfontolt szándékot.
„Aljas tett volt, hogy a tettes kivárta a megfelelő alkalmat, majd fegyverrel rálőtt az áldozatra”
– fogalmazott, hozzátéve: „A következmények pusztítóak voltak, Abe felesége máig mély veszteségérzettel küzd.”
Politikai földrengés és egy vallási szekta árnyéka
A merénylet nemcsak a szigorú fegyvertörvényeiről ismert Japánt sokkolta, hanem felszínre hozta a Liberális Demokrata Párt (LDP) és az Egyesítési Egyház közötti kapcsolatokat is. Yamagami szerint családja anyagi összeomlásáért a szektát terheli a felelősség, mivel édesanyja túlzott adományokat adott a szervezetnek. Állítása szerint Abe Sindzót azért vette célba, mert kapcsolatot feltételezett közte és az egyház között.
A kormány vizsgálata később megállapította, hogy a vallási csoport megsérthette a japán szabályozást, ezért a bíróság tavaly elrendelte a szervezet feloszlatását – a döntés ellen a szekta fellebbezett.
A botrány súlyosan megrendítette az LDP hitelességét: egy vizsgálat szerint a párt képviselőinek több mint fele kapcsolatban állt az egyházzal.
A közvélemény bizalma megingott, a választók pedig az urnáknál is büntették a pártot, amely elveszítette parlamenti többségét. Az ügyészek a tárgyaláson „a háború utáni Japán egyik legsúlyosabb bűncselekményének” nevezték a merényletet, és életfogytiglant kértek – amit a bíróság végül ki is szabott.
