III. Károly király amerikai látogatását ünnepnek szánták – az Egyesült Államok 250. évfordulója, az angol–amerikai kapcsolatok tartóssága és a „különleges viszony” előtt tisztelegve.
Sokan egyfajta mentőakcióként is értelmezik az utat. London óvatosabb hozzáállása az iráni konfliktushoz, ezért most a király kongresszusi beszédével próbálta javítani a viszonyt. Bár Donald Trump kiszámíthatatlan stílusa miatt a kapcsolatok gyorsan változhatnak, most van oka bizakodni a két nemzetnek.
A király a „megbékélés és megújulás” fontosságát hangsúlyozta, kiemelve a két ország történelmi együttműködését. A BBC összeszedett 5 kifejezetten fontos és figyelemreméltó üzentet a brit uralkodó megnyilvánulásaiból.
1. A bizonytalanság elismerése
A király beszéde elején rögtön a „nagy bizonytalanságok korára” utalt, amely mind az Egyesült Államokat, mind az Egyesült Királyságot érinti.
Felsorolta a közel-keleti és európai konfliktusokat – amelyek az utóbbi időben feszültséget okoztak a két ország között – és kitért a demokráciát fenyegető politikai erőszakra is, amely a hétvégi Fehér Házi Tudósítók Vacsoráját is beárnyékolta. Ezt követően hangsúlyozta: az USA és az Egyesült Királyság nem mindig ért egyet.
„Az 1776-os szellemre emlékezve talán abban egyetérthetünk, hogy nem mindig értünk egyet” – fogalmazott III. Károly király és hozzátette: amikor viszont együtt haladnak, „nemcsak saját népeik, hanem az egész világ javára képesek nagy dolgokra”.
2. Finom kritika, ami a demokratáknak szólt
A király arról is beszélt, hogy a végrehajtó hatalom „fékek és ellensúlyok” alá rendelése brit jogi hagyomány, amely a Magna Cartában gyökerezik és az amerikai alkotmány alapja lett, álló tapsot kapott – különösen a demokraták részéről.
Trump kritikusai gyakran vádolják az elnököt hatalommal való visszaéléssel, és a „no kings” (nincsenek királyok) tüntetések is ezt az elvet hangsúlyozzák. A király beszédének végén egy másik mondat szintén nagy visszhangot váltott ki:
„Amerika szavai súllyal bírnak – de a tettei még inkább.”
3. Utalás a NATO-ra és a transzatlanti szövetségre
A király Henry Kissinger szavait idézve beszélt az atlanti partnerségről, és kiemelte: a NATO eddig csak egyszer aktiválta a kollektív védelmet – a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után.
Trump korábban lekicsinylően nyilatkozott a brit haditengerészetről. A király – aki maga is szolgált a haditengerészetnél – ezt finoman ellensúlyozta, amikor a katonai és hírszerzési együttműködés fontosságáról beszélt és még a klímaváltozást is beleemelte:
„Az Atlanti-óceán mélyétől az olvadó sarkvidéki jégsapkáig az Egyesült Államok és szövetségesei kulcsszerepet játszanak a NATO-ban, közösen védve polgárainkat és érdekeinket.”
4. Nem esett szó Epstein áldozatairól
Sokan várták, hogy a király megemlíti Jeffrey Epstein ügyét vagy az áldozatokat – ez azonban elmaradt. Legközelebb talán ehhez akkor került, amikor általánosságban beszélt arról, hogy támogatni kell „azokat az áldozatokat, akik a társadalmainkban jelen lévő problémák miatt szenvednek”. Ez sokak szerint kevés volt.
Az Epstein-ügy ráadásul nemcsak amerikai, hanem brit szálakat is érint – köztük a király testvérét, András herceget is.
5. Finom királyi humor
A komoly témák ellenére a beszédben volt könnyedség is. A király Oscar Wilde híres mondásával nyitott, miszerint az USA és Anglia „mindenben hasonló, kivéve a nyelvet”.
Tréfálkozott a brit parlamenti hagyománnyal is, amikor egy képviselőt „túszként” tartanak a király beszéde alatt – és megkérdezte, vajon a Kongresszusban is jelentkezett-e valaki erre.
Megjegyezte azt is, hogy az amerikai függetlenség „csak tegnap történt” egy olyan régi országhoz képest, mint Nagy-Britannia – és viccelődött azon, hogy nem „hátsó ajtón” próbálja visszaállítani a brit uralmat.
