Vlagyimir Putyin orosz elnök 2027 közepén beleegyezhet az ukrajnai háború befejezésébe, ha Kijev képes átvészelni a közelgő telet, és továbbra is képes mélységi csapásokat mérni oroszországi célpontokra. Ezt a forgatókönyvet vázolja az amerikai The Atlantic.
A lap szerint mindeközben különös figyelmet érdemel John Ratcliffe CIA-igazgató be nem jelentett moszkvai látogatása. Ratcliffe egy amerikai C-17A katonai szállítógéppel érkezett az orosz fővárosba, majd néhány órával később már el is indult vissza.
Az út pontos célja nem ismert. Donald Trump amerikai elnök „félig rutinszerű” látogatásként jellemezte, a The Atlantic ugyanakkor arra emlékeztet, hogy az amerikai hírszerzés vezetőinek oroszországi látogatásai rendkívül ritkák. Legutóbb 2021 novemberében járt CIA-igazgató Oroszországban. Akkor William Burns figyelmeztette Moszkvát, hogy Washington tud Vlagyimir Putyin ukrajnai inváziós terveiről. Ezúttal a látogatás oka feltehetően az Oroszország részéről növekvő eszkalációs veszély lehetett a lap szerint.
Oroszország súlyos veszteségeket szenved
A The Atlantic értékelése szerint a Kreml helyzete jelenleg nehéz. Ukrajna drónok segítségével egyre gyakrabban támad orosz katonai létesítményeket és az olajinfrastruktúrát a frontvonaltól távol is.
Közben az orosz hadsereg továbbra is jelentős veszteségeket szenved, miközben előrenyomulása korlátozott. Anne Keast-Butler, a brit kormányzati kommunikációs központ vezetője májusban arról beszélt, hogy az ukrajnai háborúban elesett orosz katonák száma megközelítette az 500 ezret.
A cikk szerzője szerint éppen Oroszország gyengesége teheti Putyint veszélyesebbé, és hajlamosíthatja kockázatos lépésekre. A The Wall Street Journal szerint az amerikai hírszerzés attól tart, hogy Moszkva akár egy korlátozott támadással is megpróbálhatná tesztelni valamelyik NATO-tagállam reakciókészségét.
A Kreml megpróbálhatja tesztelni a NATO-t
Egy ilyen forgatókönyv Oroszország számára is rendkívül kockázatos lenne, hiszen arra késztethetné az európai országokat, hogy még gyorsabban növeljék védelmi képességeiket, és orosz érdekeltségeket vegyenek célba.
Putyin ugyanakkor egy NATO-val kialakuló konfliktust akár arra is felhasználhatna, hogy válságot idézzen elő a szövetségen belül. Ha az Egyesült Államok nem avatkozna be egy támadás után, Moszkva megpróbálhatná azt bizonyítani, hogy a NATO kollektív védelmi mechanizmusa valójában nem működik.
Ebben a helyzetben a NATO a múlt héten nagyszabású, amerikai vezetésű légi hadgyakorlatot tartott Lengyelország és a balti térség felett. A repülések egy része az oroszországi Kalinyingrád közelében zajlott.
Eközben Európában az elmúlt hetekben több gyanús incidens is történt, a robbanóanyaggal felszerelt drónok felfedezésétől kezdve a stratégiai jelentőségű ipari létesítményekben történt tüzekig és robbanásokig. Egyes országok hatóságai ezek egy részét Oroszországhoz kötik, Moszkva azonban tagadja, hogy köze lenne hozzájuk.
Putyin újabb mozgósítást készíthet elő
A lehetséges konfliktusbővítés ellenére a Kreml számára továbbra is az ukrajnai háború a legfontosabb. Oroszország fokozta a ballisztikus rakétákkal végrehajtott támadásokat az ukrán infrastruktúra ellen, kihasználva a légvédelmi rendszerek hiányát.
A The Wall Street Journal szerint Moszkva emellett egy újabb nagyszabású mozgósítást is előkészíthet, hogy feltöltse hadseregét és helyreállítsa támadókapacitását.
Az sem kizárható, hogy Oroszország ezen a télen nagyszabású támadássorozatot indít az ukrán energetikai rendszer ellen.
A cikk szerzője ugyanakkor úgy véli, hogy Kijev aligha egyezne bele a kapitulációba, mivel az ukrán vezetés tisztában van egy esetleges orosz diktátum következményeivel.
Miért éppen 2027?
A The Atlantic forgatókönyve szerint, ha Ukrajna képes átvészelni a telet, és továbbra is támadásokat tud végrehajtani orosz területen, Putyin 2027 közepén felülvizsgálhatja stratégiáját, és beleegyezhet a háború lezárásába.
Az egyik tényező az Egyesült Államok közelgő politikai változása lehet. Ha a 2028-as elnökválasztás után olyan politikus kerül a Fehér Házba, aki Ukrajnával szemben Trumpnál kedvezőbb álláspontot képvisel, a Kreml akár még a jelenlegi amerikai adminisztrációval megpróbálhat megállapodni.
Egy lehetséges megállapodás a Trump-féle 28 pontos terv számos elemét tartalmazhatná, de nem követelné az ukrán csapatok kivonását azokról a területekről, amelyeket jelenleg Kijev ellenőriz.
Putyin számára ez lehetőséget teremthetne arra, hogy Trump elnöki ciklusának vége előtt javítsa kapcsolatait Washingtonnal, elérje a szankciók feloldását, megpróbálja visszajuttatni Oroszországot a G7-be, valamint gyengítse a NATO egységét.
A lap szerint ugyanakkor a Trump-adminisztrációnak már most is vannak eszközei a Kreml visszatartására. Washington például figyelmeztethetné Moszkvát arra, hogy az európai rejtett támadások folytatásának következményei lesznek.
Ratcliffe útvonala is figyelemre méltó volt: Moszkva felé tartva Lettországban is megállt. Lettország miniszterelnöke ezt „nagyon jó jelzésnek” nevezte, ami arra utalhat, hogy európai biztonsági kérdésekről is tárgyaltak.
„Ha a CIA igazgatója figyelmeztetést vitt magával, annak egyértelműnek kellett lennie: a NATO területe elleni bármilyen támadás amerikai beavatkozáshoz vezet. Trump talán nem akar ilyen kötelezettséget vállalni, de lehet, hogy erre szükség van ahhoz, hogy Putyin soha ne jusson arra a következtetésre, hogy lehetősége van olyan háborút indítani, amely szétveri a NATO-t” – zárta elemzését a lap.
