Az új NATO-tagnak egyelőre nem érdeke, hogy amerikai atomfegyvereket állomásoztassanak a területén. „Teljes mértékben megértjük, hogy szükség van a NATO összes védelmi képességére, beleértve a nukleáris stratégiát is. De arra nincs szükség, hogy Svédország békeidőben nukleáris fegyvereket vagy állandó NATO-bázist állomásoztasson svéd földön” – magyarázta Ulf Kristersson svéd miniszterelnök Brüsszelben.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hangsúlyozta, hogy Svédország természetesen továbbra is részt vesz a NATO védelmi tervezésében. Arra is rámutatott, hogy már most is zajlanak közös gyakorlatok.
Svédország mintegy 200 év katonai elzárkózás után múlt csütörtökön csatlakozott a NATO-hoz. A skandináv ország felvétele a védelmi szövetségbe a csatlakozási okirat washingtoni átadásával vált hivatalossá.
A NATO-csatlakozással Svédország elméletileg arra is törekedhet, hogy a nukleáris megosztási koncepció részévé váljon. Ennek alapja az Európában állomásozó amerikai atomfegyverek, amelyek telepítésébe a nukleáris megosztás koncepcióján keresztül olyan országok is bekapcsolódhatnának, mint Németország – írja a blick.ch.
A német fegyveres erők például rendelkeznek vadászgépekkel, amelyek vészhelyzetben amerikai atombombák bevetésére is alkalmasak. Az amerikai fegyveres erők mintegy 20 termonukleáris B61-es gravitációs bombáját tárolják az eifeli Büchelben – de ezt a tényt hivatalosan soha nem erősítették meg.
