Ukrajna bosszúból sodorta veszélybe Magyarország és Szlovákia energiabiztonságát, amikor önhatalmúlag elzárta a Barátság kőolajvezetéket. Ezzel a lépéssel a tranzit egyharmada került ukrán korlátozás alá, pótlása ráadásul nagy kihívást jelent hazánk számára. A barátságtalan lépés tudatosságát Inna Sovszun ukrán parlamenti képviselő, az energetikai bizottság tagja a Politiconak nyíltan beismerte. Mint mondta, részben azért tiltotta be Kijev a Barátság kőolajvezetéken az orosz Lukoil tranzitját, hogy nyomást gyakoroljon Magyarországra. Mindezt azért, mert Budapest nem szállít fegyvert Ukrajnába és nem támogatja az ország csatlakozását az Európai Unióhoz.
Így zsarolja Pozsonyt és Budapestet
„Most saját kezünkbe vettük az ügyet” – idézte a képviselőt a Mandiner. Kijelentette, mivel a diplomáciai párbeszéd nem vezetett eredményre, más megoldást kellett találnunk, hogy megváltozzon Budapest és Pozsony álláspontja. Inna Sovszun emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy Kijev több mint két éve vár arra, hogy „az Európai Unió és a G7 országok valódi szankciókat vezessenek be az orosz kőolajra. Moszkva tavaly 180 milliárd dollárt keresett a kőolajexporton, a pénzt pedig arra költik, hogy megöljenek minket.”
2 millió tonna kőolaj kiesett
A Lukoil évi mintegy 2-2 millió tonna nyersolajimportját blokkolta Kijev a szankciós döntéssel Magyarország, illetve Szlovákia felé. Ami a magyar esetben a teljes 6 millió tonnás import egyharmada. Így a Mol tulajdonában álló százhalombattai, illetve pozsonyi finomítók kihívásokkal nézhetnek idővel szembe. A Reuters szerint Szlovákia felé már a hét közepén drasztikusan esett a mennyiség. Magyarország felé még csak enyhén csökkent, Csehország felé viszont zavartalan volt az áramlás.
