A drágulást könnyű lenne egyszerűen a háborúval vagy a világpiaccal magyarázni, a valóság azonban ennél összetettebb. Orosz exportkiesés, közel-keleti bizonytalanság, európai dízelhiány, adók és korábbi állami árbeavatkozások egyaránt szerepet játszanak abban, amit ma a benzinkutakon látunk. De hogyan jutottunk el idáig?
Újabb négy forinttal emelkedett szeptember 9-én a benzin és a gázolaj országos átlagára. A 95-ös benzin így már 626, a gázolaj pedig 701 forintba kerül literenként. A különbség látványos: a dízel 75 forinttal drágább a benzinnél.
Alig néhány hónappal ezelőtt még egészen más árakkal találkozhattak a magyar autósok. Júniusban a jogosultak 595 forintos védett áron tankolhattak benzint, a gázolajat pedig 615 forintért. A kedvezményes ár június végén megszűnt, azóta pedig ismét a nemzetközi piaci folyamatok alakítják az árakat.
A mostani drágulás mögött több tényező áll. Az üzemanyag árát egyszerre befolyásolja a nyersolaj világpiaci ára, a finomított termékek európai jegyzésára, a dollár–forint árfolyam, a szállítási és finomítási költség, valamint az adók. Most azonban egy különösen fontos tényező is megjelent: Európában szűkös a dízelkínálat.
Az orosz dízelexport visszaesése és a közel-keleti bizonytalanság egyaránt nehezíti az európai ellátást. Ha kevesebb az elérhető üzemanyag, miközben a kereslet nem csökken, az árak emelkednek. Ez részben azt is megmagyarázza, hogy a dízel miért drágult jelentősen gyorsabban, mint a benzin.
Magyarország különösen érzékeny
Magyarország számára az energiaellátás kérdése ennél is összetettebb. A hazai olajellátás hosszú időn keresztül jelentős mértékben támaszkodott a Barátság vezetéken érkező orosz nyersolajra. Ennek komoly árelőnye volt, ugyanakkor a háborús helyzetben az egyoldalú függőség ellátásbiztonsági kockázattá is vált.
2026 elején a Barátság vezetéken tartósan leállt a szállítás, így Magyarországnak alternatív beszerzési útvonalakat, köztük az Adria vezetéket kellett előtérbe helyeznie. Az elmúlt időszak eseményei így ismét megmutatták: az üzemanyag ára nem pusztán piaci kérdés, hanem energiapolitikai és külpolitikai ügy is.
A kormány korábban közvetlenül is beavatkozott. Tavasszal ismét védett üzemanyagárat vezetett be, és átmenetileg a jövedéki adót is mérsékelte. A szabályozás azonban június végén megszűnt, miközben a világpiaci helyzet azóta ismét kedvezőtlenebbé vált.
Ki a felelős a 700 forintos dízelért?
A választ nem lehet egyetlen szereplőre ráterhelni. A mostani drágulás jelentős része nemzetközi folyamatok következménye, és a régió más országaiban is komoly áremelkedés történt.
Ugyanakkor az államnak is van mozgástere. A kormány dönt az üzemanyagokat terhelő adókról, bevezethet ideiglenes árszabályozást vagy adócsökkentést, és hosszabb távon meghatározza azt is, milyen energiaforrásokra és beszerzési útvonalakra támaszkodik az ország.
A 701 forintos dízel tehát egyszerre világpiaci és politikai történet. Nem írható kizárólag Moszkva, Brüsszel vagy a magyar kormány számlájára.
A kérdés végül az, hogy ki fizeti meg az árát.
Egy 50 literes tank megtöltése a jelenlegi átlagáron 35 050 forint. De a drága dízel nemcsak az autósokat érinti. A fuvarozók, a mezőgazdasági vállalkozások és más cégek költségei is emelkednek, amit idővel a szállítási díjak és a termékek ára is követhet.
Vagyis a 700 forintos dízel hatását végül az is megérezheti, akinek nincs autója.
A benzinkúton ugyanis nemcsak az üzemanyag ára emelkedik: vele együtt az egész gazdaság költségei is.
