Donald Trump és Vlagyimir Putyin egyórás telefonbeszélgetése után a Kreml konstruktív tárgyalásról számolt be, Volodimir Zelenszkij pedig az amerikai békejavaslatok között már lát elfogadható elemeket. A diplomácia tehát újra mozgásban van. A háború azonban egyelőre nem lassul.
Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden telefonon egyeztetett egymással. A Kreml tájékoztatása szerint Trump világossá tette: mielőbb szeretné lezárni az orosz–ukrán háborút, ami szerinte az amerikai–orosz kapcsolatok teljes helyreállítása előtt is megnyithatná az utat.
Putyin eközben arról biztosította az amerikai elnököt, hogy Oroszországnak nincsenek agresszív tervei Európával szemben.
A háttérben már intenzív diplomácia zajlik. Steve Witkoff és Jared Kushner amerikai tárgyalók Moszkvában és Kijevben is egyeztettek, Zelenszkij pedig azt mondta: az amerikaiak új javaslatai között vannak olyan elképzelések, amelyeket érdemes tovább tárgyalni.
Áttörés azonban egyelőre nincs.
Miközben békéről beszélnek, folytatódnak a támadások
Miközben egyre több szó esik a háború lezárásáról és a béke lehetőségéről, a harctéri valóság továbbra is egészen más képet mutat. Szerdára virradóra orosz drónok támadták az ukrán–moldovai határ közelében található sztarokazacsei átkelőt. Ukrán hatósági közlések szerint a támadásban két civil meghalt, három ember pedig megsebesült. Kijevet szintén dróntámadás érte.
Mindez különösen éles kontrasztot teremt a diplomáciai nyilatkozatok és a fronton, illetve Ukrajna városai fölött zajló események között. A kérdés ezért már nem az, hogy beszélnek-e a felek a békéről. Beszélnek. A valódi kérdés az, hogy hajlandó-e bármelyik fél olyan kompromisszumra, amelyből tényleges és tartós megállapodás születhet.
Moszkva és Kijev eltérő békefelfogása
Oroszország számára a Trump-adminisztráció közvetítése lehetőséget teremthet arra, hogy Moszkva közvetlenül Washingtonnal tárgyaljon a háború lezárásának feltételeiről. A Kreml kommunikációjában továbbra is hangsúlyos elem, hogy Oroszország nem jelent fenyegetést Európára, és kész a diplomáciai megoldás keresésére.
A tárgyalások egyik legnehezebb pontja ugyanakkor várhatóan a megszállt ukrán területek jövője lesz. Vlagyimir Putyin számára alapvető kérdés a Donbasz sorsa, miközben Moszkva olyan területekre is igényt tart, amelyeket az orosz hadsereg jelenleg sem ellenőriz teljes egészében. Ez önmagában is komoly akadályt jelenthet egy olyan megállapodás előtt, amelyet Ukrajna és Oroszország egyaránt elfogadhatónak tart.
Kijev számára ezzel szemben önmagában a fegyvernyugvás sem jelenthet valódi biztonságot. Ukrajnának olyan megállapodásra van szüksége, amely hosszabb távon is garantálja az ország védelmét, és nem csupán időt biztosít Oroszországnak egy későbbi újabb támadás előkészítésére.
Volodimir Zelenszkij ezért miközben nyitottnak mutatkozik az amerikai javaslatokra, továbbra is jelentős légvédelmi támogatást kér. Szeptemberben Donald Trumppal is találkozni kíván, és a téli időszakra szánt légvédelmi csomag várhatóan a tárgyalások egyik fontos témája lesz. Ukrajna számára ugyanis a diplomáciai folyamat csak akkor lehet hiteles, ha közben az ország képes megvédeni lakosságát és kritikus infrastruktúráját az orosz támadásoktól.
Európa sem maradhat ki
És mit lát mindebből Európa?
Talán ez az egyik legkényelmetlenebb kérdés az egész folyamatban. Ha Washington és Moszkva egyre közvetlenebbül tárgyal egymással a háború lezárásáról, az Európai Uniónak azt is el kell érnie, hogy egy esetleges békemegállapodás ne kizárólag egy amerikai–orosz alku eredménye legyen.
Európa számára ugyanis Ukrajna biztonsága nem pusztán külpolitikai kérdés. A háború következményei közvetlenül érintik az unió biztonságát, energiapiacát, gazdaságát és keleti határait is.
A mostani orosz támadás ráadásul közvetlenül Moldova határának közelében történt. Maia Sandu moldovai elnök szerint Oroszország frontvonala egyre nyugatabbra tolódik. Ez pedig újabb figyelmeztetés lehet az európai országok számára: a háború biztonsági következményei nem állnak meg Ukrajna határainál.
A konfliktus tehát már nem pusztán Ukrajna területi integritásáról és biztonságáról szól. Egyre inkább arról is, hogy milyen biztonsági rend alakul ki Kelet-Európában a háború után, és milyen garanciákat tud nyújtani Európa saját szomszédságában.
A diplomácia megmozdult
A helyzet egyik legnagyobb ellentmondása éppen az, hogy miközben a diplomáciai csatornák újra aktívabbá váltak, a katonai műveletek nem álltak le.
Moszkva szerint Oroszország kész a békére, és nem fenyegeti Európát. Kijev szerint azonban valódi békéről addig nehéz beszélni, amíg Oroszország folytatja Ukrajna támadását. Közben Washington és Moszkva között újraindult a közvetlenebb párbeszéd, Ukrajna pedig bizonyos kompromisszumokról hajlandó egyeztetni.
A diplomácia tehát valóban megmozdult.
De egy telefonbeszélgetés még nem béke.
A következő hetek és hónapok valódi kérdése az lesz, hogy a tárgyalóasztalnál elhangzó mondatokból képesek lesznek-e olyan megállapodást létrehozni, amelyet Moszkva és Kijev egyaránt hajlandó elfogadni, és amely mögé Európa is oda tud állni.
Mert a béke nem attól válik valódivá, hogy beszélnek róla, hanem attól, hogy a felek készek elfogadni azt az árat és azokat a kompromisszumokat, amelyek egy tartós megállapodáshoz szükségesek.
Addig azonban marad az ellentmondás: a tárgyalóasztalnál békéről beszélnek, miközben az éjszakai égbolton továbbra is drónok jelennek meg.
