Az elmúlt években azonban a helyzet megváltozott: a globalizáció, a klímaváltozás és az új szúnyogfajok terjedése miatt a dengue egyre közelebb kerül Európához – és ezzel együtt Magyarországhoz is.
Magyarországon jelenleg nincs tartósan jelen lévő, helyben kialakult dengue-járvány, ugyanakkor a betegség már nem tekinthető teljesen „távoli” problémának. Az itthon diagnosztizált esetek szinte kivétel nélkül úgynevezett behurcolt fertőzések, vagyis olyan embereknél jelentkeznek, akik külföldön – jellemzően trópusi vagy szubtrópusi országokban – fertőződtek meg, majd a lappangási idő alatt vagy a tünetek megjelenésekor hazatértek. Az utazások számának növekedésével ezek az esetek is egyre gyakoribbá válnak.
Egyre több a dengue-kitörés
A valódi kockázatot azonban nem is elsősorban a behurcolt esetek jelentik, hanem az, hogy megjelent Európában – és már Magyarországon is kimutatták – a dengue-vírust terjeszteni képes ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus). Ez a faj rendkívül alkalmazkodóképes: jól tűri a mérsékelt égövi klímát, városi környezetben is megél, és már egészen kis mennyiségű állóvízben is képes szaporodni. Jelenléte azért jelent fordulópontot, mert elméletileg lehetővé teszi a vírus helyi terjedését is, ha egy fertőzött ember és a megfelelő szúnyogpopuláció egyszerre van jelen.
Európa több országában – például Olaszországban, Franciaországban és Spanyolországban – már előfordultak kisebb, helyben terjedő dengue-kitörések. Ezek egyértelmű jelzések arra, hogy a betegség már nem csak importált esetként jelenhet meg a kontinensen. Magyarország földrajzi elhelyezkedése és éghajlata miatt jelenleg még a kevésbé érintett területek közé tartozik, de a melegebb nyarak és az enyhébb telek hosszabb távon kedvezhetnek a szúnyogok fennmaradásának és terjedésének.
Hirtelen magas lázzal kezdődik
A dengue-láz tünetei általában 4–10 nappal a csípés után jelentkeznek. A betegség hirtelen magas lázzal kezdődik, amelyet erős fejfájás, szem mögötti fájdalom, izom- és ízületi fájdalmak kísérnek – nem véletlenül nevezik „csonttörő láznak”. Gyakori a bőrkiütés is, és bár a legtöbb eset enyhe lefolyású, ritkán súlyos, akár életveszélyes szövődmények is kialakulhatnak, például vérzéssel járó formában.
Magyarországon jelenleg a dengue elleni védekezés elsősorban megelőzésen és megfigyelésen alapul. Az egészségügyi hatóságok figyelik a behurcolt eseteket és a szúnyogpopulációk alakulását, különös tekintettel az invazív fajokra. Egyéni szinten a legfontosabb a szúnyogcsípések elleni védekezés, különösen utazás során vagy a nyári időszakban. Emellett kulcsszerepe van annak is, hogy a lakókörnyezetben ne alakuljanak ki pangó vizek, amelyek ideális tenyészhelyet biztosítanak a szúnyogok számára.
