A MŰISZ Iskolaszövetkezet friss elemzése felhívja a figyelmet arra, hogy a diákmunka már nem csak a nagyvállalatok kiváltsága! Egyre erősebb költségteherrel szembesülnek a vállalatok a jelenlegi gazdasági környezetben.
A szervezet szerint az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás legnagyobb előnye a közvetlen munkaviszonnyal szemben, a járulékmentes foglalkoztatás, a plusz kiadások nélküli óraalapú elszámolás, amely költségként leírható, illetve az, hogy a partnercégnek nem kell saját foglalkoztatási jogviszonyt létesítenie a diákokkal.
A diákmunkák esetén a teljes munkajogi és bérszámfejtési adminisztrációt az iskolaszövetkezet végzi, így a munkáltatói bejelentések, a jelenléti ívek kezelése és a bérszámfejtés mind a szervezetek feladata.
Ez a modell gyakorlatilag kockázatmentes munkaerő-bevonást tesz lehetővé. Az előnyök között szerepel, hogy nincs felmondási idő, a diákfoglalkoztatás tehermentesíti a HR-t, és kiszámíthatóságot biztosít. A létszám rugalmasan, akár napról napra az igényekhez igazítható, megszűnnek a munkaviszony-megszüntetéssel járó adminisztratív kötelezettségek, a vállalatok adminisztratív többletterhelés nélkül juthatnak gyors segítséghez.
Költséghatékonyság és a rugalmasság
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a diákmunka már nem csak a nagyvállalatok kiváltsága. Az egyéni vállalkozóktól a nemzetközi óriáscégekig bármilyen méretű szervezet aktívan támaszkodik erre a foglalkoztatási formára. Bár a cégek motivációi eltérőek lehet, a költséghatékonyság és a rugalmasság univerzális hívószóvá vált.
A szektorok tekintetében a tudatos tervezés figyelhető meg: a turizmus-vendéglátás, az ipar, a kereskedelem, a mezőgazdaság és a logisztika kifejezetten a diákokra optimalizálja a szezonális csúcsterheléseket, mivel a fiatalok gyorsan betanítható és jól mozgósítható munkaerőt jelentenek.
Gyors reakció a hirtelen igényekre
A csúcsszezon küszöbén kritikus kérdés a reakcióidő. A szervezet adatai alapján az iskolaszövetkezetek a nyári szezonban akár 24 órán belül képesek nagyobb létszámot biztosítani. Nem úgy, mint tanév közben, amikor jellemzően néhány munkanapra van szükség, hogy jelentős számú diákot toborozhassanak. A gyorsaságot ugyanakkor befolyásolja a munkakör jellege, a helyszín és a kínált bérszint is.
A szervezet arra is felhívja a munkáltatók figyelmét, hogy felmérésük szerint a nappali tagozatos hallgatók körében kiemelkedő a munkavállalási hajlandóság, hiszen a megkérdezettek 65,1%-a jelenleg is dolgozik valamilyen formában. A munkakeresési preferenciákat tekintve a válaszadók többsége, 71,4%-a a rugalmas időbeosztást tartja a legfontosabb szempontnak, amelyet szorosan követ a magas órabér igénye 67,1%-kal. A hallgatók 44,3%-a már rendelkezik tapasztalattal az iskolaszövetkezeteken keresztüli munkavállalás terültén. Az adminisztratív és irodai munkák a legnépszerűbbek, a hallgatók 75,7%-a szívesen dolgozna ezen a területen.
Az iskolaszövetkezeti forma Magyarországon már több mint 30 éves múltra tekint vissza. Bár a cégek többsége pontosan ismeri a szövetkezeti diákmunka rendszerét, az információhiány vagy az óvatosság még gátat szabhat az együttműködésnek.
Tévhitek és a valóság
Sok diákban élnek téves elképzelések az iskolaszövetkezetek szerepéről, pedig a legtöbb munkakörülményt érintő kérdésben – mint a bérek meghatározása, a cafeteria, az utazási támogatás vagy a munkaeszközök minősége – valójában a partnercégek döntenek. Fontos tisztázni, hogy a szövetkezetek nem vonnak el a diákok béréből: a megajánlott összeget a tanulók teljes egészében megkapják, a cégek által fizetett plusz költség pedig az adminisztrációs és hirdetési feladatokat fedezi.
Emellett érdemes tudni, hogy a kifizetésekre nem a Munka Törvénykönyve, hanem a szövetkezeti törvény vonatkozik, a kiválasztási folyamat gyorsasága és a visszajelzés elmaradása pedig többnyire szintén a befogadó cégeken múlik, nem a közvetítő szövetkezeten.
A tapasztalat azt mutatja: aki egyszer kipróbálja ezt a hatékony modellt, az a növekvő munkaerőpiaci kihívások mellett hosszú távon is rendszeres alkalmazóvá válik.
