Semjén Zsolt szerint ahol a hősöket nem felejtik, ott mindig lesznek újak. Magyarország miniszterelnök-helyettese az aradi Szabadság-szobornál az aradi vártanúk emléknapján tartott csütörtök esti megemlékezésen mondott ünnepi beszédet.
Úgy vélte: 173 évvel ezelőtt olyan visszavonhatatlan és kitörölhetetlen esemény történt Aradon, amely a Habsburg-dinasztia és Magyarország közötti nyilvánvalóan szükséges kiegyezést mintegy húsz évvel elodázta.
„A magyar törekvéseknek akkor is az európai nagyhatalmak vetettek gátat” – állapította meg arra az osztrák-orosz szerződésre utalva, amely alapján az orosz hadsereg is a magyar szabadságharc ellen vonult fel.
A nagyhatalmi politika változására bő harminc évet kellett várni, mígnem azok a bizonyos törekvések Ausztria 1866-os königgrätzi vereségével kerülhettek újra napirendre – állapította meg beszédében Semjén Zsolt.
A miniszterelnök-helyettes beszédében annak a pillanatait villantotta fel, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után a kezdeti tilalom ellenére is miként tört utat magának a forradalomról és a vértanúkról való megemlékezés.
Nyomatékosította: Aradnak kiemelt helye van az emlékezésben. „Mi sem szemlélteti ezt jobban, mint hogy ma is, 173 évvel a gyászos eseményeket követően a Kárpát-medence minden részéről összegyűltünk és hálás szívvel gondolunk vértanúinkra, a magyar függetlenség és szabadságharc hőseire. Ahol a hősöket nem felejtik, ott mindig lesznek újak” – zárta beszédét Semjén Zsolt.
Kelemen Hunor, a román kormány miniszterelnök-helyettese magyarul és románul is elmondott beszédében szintén az emlékezetpolitika kérdéseire is kitért. Október 6-át a nemzeti emlékezet legbonyolultabb napjának nevezte, amely gyásznap is, amikor a forradalom mártírjaira emlékezünk, de ünnep is, amikor a több évtizedes késéssel győzedelmeskedő forradalmat idézzük, Aradon pedig az évtizedeken át rejtegetett Szabadság-szobor kiszabadításáról is meg kell emlékezni.
Az RMDSZ elnöke arra is kitért, hogy a közelünkben zajló háború megmutatta: a béke, akárcsak a szabadság, nem nyugalmi állapot. Ezekért tenni kell.
„Ha van ma dolgunk, ha van tennivalónk, akkor az éppen ez: megőrizni a békét, megőrizni a szabadságot. A kettőt együtt. És akkor lesz lehetséges az emberhez méltó élet!” – jelentette ki a politikus.
Calin Bibart, Arad polgármestere azt hangsúlyozta beszédében: a tábornokok emléke él, míg évről évre ezrek eljönnek a városba, hogy az áldozatukat felidézzék.
Az aradi megemlékezések sora délután a vesztőhelyen gyászszertartással és koszorúzással kezdődött. A minorita templomban tartott gyászmisét Felföldi László pécsi megyéspüspök celebrálta. (MTI)
